Lettország

Riga - a belváros és azon túl - Látnivalók és történetek

Riga izgalmas történetei és az építkezések volumene a 20. században sem hagy alább. A világ egyik legszebb szecessziós városnegyede nől ki a földből, miközben Lettország történelme során először kiáltja ki függetlenségét. Az okafogyottá vált várfalakat lebontják, a vizesárkokat feltöltik, így a lett főváros válik az egyik legzöldebb európai várossá. Hiába emelik azonban a Szabadság-emlékművet, a szovjet megszállást nem tudják feltartóztatni, és majd’ ötven évnyi megszállás következik. A 90-es évek azonban itt is elhozták a szabadságot, Lettország és Riga újra Baltikum zászlóshajóivá váltak! Folytatódjon a látnivalók bemutatása, immár a belvárost részint a hátunk mögött hagyva.

A 19. Század végére megerősödő lett középosztály az 1900-as évek legelején már joggal követelte részvételét a céhtanács és a városi tanács ülésein. Ezt azonban még ebben az időben is egyértelműen elutasították, hivatkozva a 700 éves szokásokra. Erre a kor megtollasodott lett kereskedője, a Nagy Céhvel szemben, újonnan épülő art deco házának tetejére két macskafigurát tetet fel. A macskák megkérdőjelezhetetlen testtartással, tomporukat a Céh felé fordítva lettek elhelyezve. Természetesen ez az arcpirító szemtelenség nem maradt patália nélkül. De a kereskedő kitartása meghozta gyümölcsét: végül felvették a céhszövetségbe, a macska hátsó fele pedig irányt váltott. 

Riga_Cicaház

#8. Orosz ortodox katedrális (Rīgas Kristus Piedzimšanas Pareizticīgo Katedrāle)

Nagy Péter imádta Rigát. Lenyűgözte a város kozmopolita légköre, a világ minden égtájáról befutó hajók tömkelege, valamint a Hanza-városok stílusa. Egyik kedvenc időtöltése volt a Szt. Péter templom tornyából csodálni a Balti-tengerig nyíló fantasztikus kilátást. Ezen túl pedig rajongott a lett nőkért. Egyik tábornoka – Menysikov – mutatja be neki a livóniai paraszt felmenőkkel rendelkező, egyszerű lányt, Mártát, aki addig ágyasaként funkcionált. A szolgálatkész lány azonban hamarosan Péterre is maradandó benyomást tett. Így titokban feleségül veszi, cárnévé teszi, aki 12 gyermekkel hálálja meg a cár bizalmát.  

Riga_ortodox_katedrális

A majd’ 200 évig tartó orosz elnyomás és a német származású nemesi réteg ellen többször indul felkelés, aminek mindig ugyanaz lesz a vége: a vétkeseket Szibériába száműzik és az erőszakos oroszosításban egy szinttel feljebb lépnek. A 19. század végére az orosz lesz a hivatalos nyelv, bevezetik a cirill betűk használatát és különlegesen előnyökhöz jut, aki áttér az ortodox hitre.  

Riga_Orosz_ortodox_katedrális

Ezt a politikát támogatandó épül fel az egykori vizesárok feltöltésével keletkező Esplanade parkban a neobizánci Krisztus Születése Székesegyház 1876 és 1884 között. Az ötkupolás templom az első világháborús német megszállás során evangélikus templommá válik, azt követően azonban újra eredeti felekezetének megfelelően működik. A sztálini rezsimben azonban ennek a templomnak is egy alternatív célt találnak: planetáriumként működik, díszítéseit elpusztítják, helyreállítása csak nemrégiben fejeződött be. 

#9. Szecessziós városnegyed

A 19. Század második felében, a kapitalizmus beindulásával Riga robbanásszerű növekedést produkál. Az ipar és a kereskedelem dübörög, a népesség ötszörösére növekszik. Az immár okafogyottá váló városfalakat lebontják, a korábbi vizesárkok helyén kiterjedt parkokat hoznak létre.

Riga_secession_Elizabetes iela_10B
A rigai szecesszió mesterművei (Elizabetes iela_10B)

Az elővárosi telepeket lebontják, helyüket újra parcellázzák és az itt épülő házakba a kor elitje – az újonnan létrejövő felsőpolgárság költözik. Ennek a városképnek a mintaképe az Alberta-, Elisabetes– és Strelnieku utcák (iela) által közrezárt, zömében az igen rövid, 1901- 1905. közötti periódusban épült házak.  

Riga_szecesszió_(Alberta iela 13.)
A rigai szecesszió mesterművei (Alberta iela 13.)

Tervezőjük és építőjük a balti zsidó család leszármazottjaként, Szentpéterváron született Mikhail Eisenstein volt. 1900-ban a párizsi világkiállításon ismerkedett meg a szecesszió és az art deco fogalmával, és az új stílus magával ragadja. Rigai, jómódú ügyvéd barátja tanácsára, próbaképpen néhány háztervet készít az újonnan épülő lakónegyedek számára.  

Riga_szecesszió_(Alberta iela 4.)
Riga szecesszió mesterművei - Eisemann egykori lakóhelye, illetve az egykori rigai magyar konzulátus (Alberta iela 4.)

A nyugati divatnak megfelelő, újkeletű tervek óriási sikert aratnak. Az új polgárság immár nem akarja véka alá rejteni jómódúságát. Olyan épületben szeretnének lakni, ami kifelé is sugározza sikerességüket, gazdagságukat. A nagypolgári, nem egyszer osztatlan 150-200 négyzetméteres lakásokat másodpercek alatt elkapkodják.  

Riga_szecesszió_(Alberta iela 2.)
Rigai szecesszió mesterművei (Alberta iela 2.)

Sikerük azóta sem múlik, szinte soha sincs kint eladó tábla a szecessziós negyedben. Zárójelben jegyezném meg, hogy Eisenstein ezzel a negyeddel tette fel az UNESCO-nak az i-re a pontot, amikor Riga világörökségi besorolását mérlegelték. 1997-ben ez a negyed is, az óvárossal együtt a világörökség részévé vált. A házakat sorban újítják fel, immár alig találni felújításra szoruló épületeket.  

Riga_secession_Elizabetes iela

Kultourvándor tipp: A legszebb épületek közül hármat a világ top100 szecessziós épülete közé választottak. Ezek címei: Elizabetes iela 10B, Alberta iela 4, Alberta iela 13. 

#10. Szabadság emlékmű (Brīvības piemineklis)

Az évszázados elnyomást a lett állam néhány évtizedig tartó szabadsága követte a két világháború között. Ebben az időben, 1935-ben épül meg a lettek Szabadság emlékműve az egykori Nagy Péter szobor helyén. A 42 méter magas műemléket Lettország függetlenségét szimbolizáló nőalak koronázza, aki három csillagot tart a magasba, jelképezve ezzel az ország három történelmi részét, amelyek újra egységben és függetlenül állhatnak a világ színpadán 

Riga_Szabadság_emlékmű

Ennek az álomnak azonban a Molotov-Ribbentropp paktum véget vetett. Előbb a német, majd a szovjet megszállás következett, amivel Lettország megélte történelme legsötétebb fejezetét. Hitler első körben kitelepítette a német lakosságot, majd deportálta a zsidóságot. Sztálin 1946 és 1951 között a lett értelmiséget és a korábbi világi és egyházi vezető réteget deportálta, majd az értelmiséget, végül pedig a vallásosságához ragaszkodó tízezreket. Összességében megfeleződött a lakosság, akiket az erőszakos iparosításnál hasznosítható orosz lakossággal helyettesítettek. A 80-as évekre Riga lakosságának 70-, az ország lakosságának 48%-a vallotta magát orosznak.  

Riga_park

A Szabadság-emlékművet nem bontották el ebben az időben sem, viszont látogatása, koszorúzása szigorúan tilos volt, és közvetlen közelében egy Lenin szobrot állítottak fel a miheztartás végett.  

Riga_park_winter
A Szabadság-emlékmű melletti park télen

A feljebb említett népszavazás azonban kiszabadította a szellemet a palackból, a hír sokkolta a letteket. Tudták, hogy ha nem lépnek azonnal, az oroszosítással végképp elveszítik hazájukat. A gorbacsovi enyhülést kihasználva, észt és litván sorstársaikkal együtt több száz kilométeres élőláncot alakítottak, és az addig betiltott népdalaikat énekelték. 

Riga_Szabadság_emlékmű_2

Mire a szovjet hatalom észbe kapott már késő volt, a lavina megindult. 1991-ben mindhárom ország kikiáltotta függetlenségét. Lettország azonnal éles hátraarcot csinált és megvált mindentől, ami a szovjet időkhöz kötötte. Elnökké az évtizedek óta az USA-ban praktizáló, öt nyelven anyanyelvi szinten beszélő pszichológus kutatónőt – Vaira VikeFreiberga-t választották, aki rövidesen a NATO-ba, majd az EU-ba, végül pedig az EURO övezetbe vezette országát.  

#11. Riga vásárcsarnok (Rīgas Centrāltirgus)

Vásároztatás már a 16. század óta folyik Rigában a Daugava folyó mentén. A 20. század elejére azonban a higiénia teljes hiánya a város vezetését a vásárok betiltására kényszerítette. Helyette a 30-as években a vasúti pályaudvar melletti rendezők helyén egy teljesen új vásárcsarnok létesítését helyezte előtérbe. A recycling jegyében az első világháborús német zeppelin hangárok vasszerkezét használták fel a csarnokok tetőszerkezeteként.  

Rigal_Centralmarket

Abban az időben ez Európa legnagyobb területen zajló építkezése volt (57.000 négyzetméter). A csarnokok folyóvízzel és elektromos árammal lettek felszerelve, a kor minden elvárásának megfelelve. Minden csarnoknak meg van a saját szerepe. A folyó felőli első csarnok a halpiac, a második a húspiac, a harmadik a zöldség, gyümölcs, savanyúság, piac + Lacikonyhák, a negyedik pedig a mindenes (fűszer, borostyán, etc.). Ha arra jártok mindenképp keressétek fel, ennyi és ilyen friss halat még életemben nem láttam! Ezen kívül pedig nyári (turista) szezonban széles az éttermi kínálat is. 

Riga_központi_piac_belső

#12. Lettország Nemzeti Könyvtára (Latvijas Nacionālā bibliotēka)

2014-ben Riga volt Európa kulturális fővárosa, melynek nyitórendezvénye volt az újhullámos könyvtár átadása a Daugava túloldalán. A nyitásból közösségi eseményt csináltak: élőláncot alakítottak 24 órára és a régi könyvtár szabadpolcos állományát kézről kézre adták át a több kilométeres élő futószalagon. A könyvtár egy-két fotót mindenképp megér, napnyugtakor egészen jó fotótéma a túloldalról.  

Kultourvándor tipp: ha top fotót szeretnétek készíteni a belvárosról, menjetek el középtávig a Daugaván átívelő Kő-hídon (Akmens tilts). Visszanézve az egyik oldalon a Szt. Péter templomtól a Vásárcsarnokig, a másik oldalon a Dómtól a várig lehet nagyon előnyös képet készíteni. Előtérben a Daugava, ami biztosítja a belváros tükröződését! 

Riga térkép

Ajánlott cikkek

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.