Lettország
Riga - Látnivalók és történetek - beugró
Baltikum – In medias res. Kezdjük egyből a közepén, vagyis a középső Balti állammal – Lettországgal. Ajánlott mindenkinek, aki háborítatlan természetet, a tömegturizmus által még nem érintett fehér homokos tengerpartokat, vagy éppen végtelen sík – nyíres ligeterdőkkel tagolt – vidéket szeretne látni. Mindezt a Baltikum legnagyobb és leginkább pezsgő, ex-hanza, UNESCO városával – Rigával. Egy ősi nép, aki már akkor itt élt, amikor még sem Athénról, sem pedig Rómáról nem hallottak Európában. Jöjjenek tehát Lettország és Riga fő látnivalói, legérdekesebb történetei!
- Terület: 64 589 km² / 93 036 km²
- Lakosság: 1,9 Mio. / 9,7 Mio.
- Lakosság Riga: ~800.000 / 1,75 Mio.
- Népsűrűség: 37 fő/km² / 105 fő/km²
- Egy főre jutó GDP: 32.000 USD / 33.000 USD
- Minimálbér: 500 EUR / 550 EUR
Riga beugró
Rigát akár egy nap alatt is be lehet barangolni, azonban, ha jobban fel szeretnénk venni az itt lakók életritmusát, megkóstolni a helyi gasztronómiát, akkor szánjunk a városra egy hosszú hétvégét! A látnivalók négy centrum körül csoportosulnak: a Városház tér, a Dóm tér, a Lív tér és a Szecessziós városnegyed. Az első három az egykor fallal körülvett Óváros területén található, a negyedikhez egy kicsit talpalni (vagy éppen taxizni) kell. A következő bejegyzésekben a látnivalók bemutatását is ebben a sorrendben fogom megejteni.
Riga, kezdetek
Riga a róla elnevezett öböl partján fekszik. Elhelyezkedése minden szempontból tökéletesnek mondható. A Hanza egykori fővárosa – Lübeck és Szentpétervár között félúton fekszik, a várostól 8 km-re fekvő tenger szinte sosem fagy be, folyója – a Daugava – pedig széles és jól hajózható. A német kereskedők ezt a lehetőséget korán felismerik, egy balti kikötő létesítéséhez azonban egy háborús okot kellett fabrikálni. Ehhez pedig kézenfekvő volt a jó öreg “keresztény térítés” kulcsszót előhúzni a varázskalapból. A lettek ugyanis nem nagyon voltak hajlandóak beállni a keresztény államok sorába, ők nagyon jól megvoltak a kis animista vallásukkal. Hittek abban, hogy mindennek, ami minket körülvesz, lelke van; az isteneik egy kis nyírfás ligetben is elérhetőek és hogy minden bajra a gyógyír – maga a természet.
Riga, a német város
Ebbe az idillbe tapos bele Albert püspök és a nyomában járó több ezer keresztes vitéz, akiket egy katasztrofálisan sikerült szentföldi keresztes hadjáratot követően a Balti államokba vezényelnek “pogányokat téríteni”. A lovagok teszik a dolgukat: a püspök 1201-es rigai püspökség alapítását követően pár évtized alatt német fennhatóság alá helyezik a mai Lettországot. Innen számítva kisebb-nagyobb megszakításokkal a lettek majd’ 800 éven keresztül másodlagos állampolgárok lettek saját hazájukban. A német kereszteseket ugyanis a lovagok rokonai és ismerősei követték, akik a lehetőségek hazáját látták az újonnan meghódított területen (Drang nach Osten – Keleti előretörés). Kialakult tehát egy amorf társadalom, ahol kereskedők, kézművesek, földbirtokosok csak németek lehettek.
A történelmi bemutató folytatását a következő bejegyzésben már az egyes látnivalók bemutatásával kötöm össze. Következzék hát az, amiért az ember repülőgépre ül és időt/energiát és nem utolsósorban pénzt sem sajnálva megismerkedik egy északi nép UNESCO világörökség nevezetességeivel!
