Dég – Szabadkőműves páholy egy Festetics kastélyban

Az elmúlt években Magyarországon egy rég dédelgetett álmom válik valóra. Évtizedeken keresztül szomorúan konstatálhattuk, hogy egyszer volt, ragyogó főúri kastélyok hogyan váltak martalócok prédájává, hogyan emésztette fel gazdagságukat a legrosszabb gazdaként aposztrofált – állam, egy megszálló hatalom, vagy éppen a legközelebbi falu közössége. De úgy tűnik, hogy az elmúlt tíz évben mindez már csak egy a múlt homályába vesző, keserű emlékkép, ami a Csipkerózsika álmából felébredő kastélyok kiállításainak egy-egy termébe száműzetik. Tartsatok velem a hatalmas parkkal körülvett, klasszicista csoda – a dégi Festetics kastélyba, lessünk be együtt a korabeli főurak titkaiba, szeánszaiba, hallgassuk meg miről pletykáltak a grófkisasszonyok legyezőik mögött!

Irány Dég!

Autónkkal dél felé fordulunk, a Mezőföld Dunántúli-dombságba simuló oldalának turisztikailag nem éppen frekventált területét fogjuk megcélozni. Hosszasan zötyögünk, soha nem látott, valaha halott településeken döcögünk keresztül. Majd egyszer csak egy hosszú egyenes végén feltűnik a településtábla: DÉG. Az egykor virágzó Festetich-falu most semmi extrát nem mutat, tipik vidéki település álmos hétvégéjén hajtunk éppen keresztül. Majd rövidesen kiérünk a kastélyparkban elhelyezett parkolóba, ahol rendes bulihangulat köszönt minket! Rézfúvós vadászok dzsemboriznak, kastélylátogatással egybekötött osztálytalálkozóra érkezők örülnek egymásnak, a kastélyra kíváncsi látogatók tolonganak, várva az első tárlatvezetésre. Óriási öröm, hogy a kastély és parkja, ilyen röviddel az átadása után már élettel telik meg!

Út: A Siófok és Simontornya között félúton található Dég Budapesttől nagyjából másfél óra autóútra található. Tömegközlekedéssel többszöri átszállással, majd’ húsz perces sétával, akár két és fél óra alatt teljesíthető.

Az ország leggazdagabb köznemesei

Dég – a hazai klasszicizmus egyik előfutára, egyszerű, letisztult, a környezetével harmóniában álló műalkotás. Tudjátok, ez az az épület, amire jól esik ránézni, a park egyik padján egy kávéval a kezedben, hátra dőlve, semmin gondolkodva révedezni. De miért van ez a kastély pont itt? A 18. század újjáalakuló nemességének egyik feltörekvő megasztárja a horvát származású Festetics család volt. Keszthelyi fészkükből irányították fél dunántúlnyi birodalmukat. A családfa még ebben a században kettévált és a grófi ág a Mezőföldet és annak értékes termőföldjét megcélozva, Dégre költözött. Lehet mondani a lehető legjobbkor. A gabonatermesztés a korszak legjobb befektetésének bizonyult, ugyanis a napóleoni háborúk a kenyér alapanyag és a további szemestakarmányok árát az egekbe repítették. Így Festetics Antal jócskán megtollasodva, már bátran adhatta ki a parancsot hazánk későbbi klasszicizmus expertjének – Pollack Mihálynak, hogy az egykor poros kis faluban egy, a családhoz méltó otthont tervezzen.

Kétarcú kastély

A még csak éppen a szárnyát bontogató Pollack egy „U” alakú, háromszintes, méretes parkkal körülvett épületet tervezett. Aki a képek láttán azon kezd el gondolkodni, hogy vajon honnan lehet ismerős az épület: – igen, bizony a mi Nemzeti Múzeumunk előképe jelenik meg a dégi kastélynál. A felvilágosodás egyik oldalhajtásaként a kor, viszonylag szűk főnemesi osztálya egy Európában roppantul népszerű, okkultizmustól sem mentes szerveződés iránt kezdett érdeklődni: ez volt a szabadkőművesség. Tagjai a társadalom leginkább reprezentatív alakjai lettek: Batsányi János, Kölcsey Ferenc, Széchényi Ferenc, Esterházy Miklós, valamint Festetics Antal és György. A szeánszokra többnyire pesti páholyukban került sor, azonban a társaság titkára Festetics Antal többször látta vendégül a szabadkőműves kommünét dégi otthonában. Ezen túl a társaság pénztára és könyvtára is itt kapott helyet. Nem véletlen hát, hogy a kastély hemzseg a szabadkőműves jelképektől: a falak színezése, díszítése mind-mind másodlagos jelentéssel bír – a mozaikpadló, a pentagram, az arany szín, a főnix.

A kastély épületének tervezése is jócskán okoz fejtörést. A magyar főúri otthonok alapvetése volt, hogy a reprezentációt szolgáló díszterem a kastély központi helyén található, valamint a fogadást szolgáló, kocsifelhajtóval ellátott bejárat mindig egyszersmind a főbejárat is. Hát, kérem szépen a bálterem itt az egyik sarokhelyiség, míg a kocsifelhajtós bejáraton messze túltesz a nyolc oszloppal ellátott, parkra néző homlokzat. Az elsőre magyarázat lehet, hogy a szabadkőművesség egy idő után betiltásra került, így titokban végezték szeánszaikat, amire nem volt megfelelő egy mindenki számára látható helyiség. Míg a másodikra a Festetics felfogás a magyarázat: a dégi kastély a család fészkének épült első sorban, nem pedig reprezentáció céljából. Ezért a vendégeket a második bejáraton engedték be az otthonukba, míg a család részére készített és fenntartott parkra nyíló bejárat vált a főbejárattá.

Dég és a Festeticsek

A 19. század végével a birtok és a falu egyre közelebb került egymáshoz. Festetics Sándor és családja volt ugyanis a régió fő munkáltatója. De botorság lenne mindezt egy munkáltató – munkavállaló felállásnak minősíteni. A Festetics család a falu minden gyermekét vendégül látta karácsonykor. A gyermekek keresztelésükre ajándékot kaptak, iskoláztatásukhoz anyagi támogatást, a gróf többször fuvarozta őket körbe repülőgépével a Mezőföld felett. Olcsó lenne és nem is élnék vele, hogy elkezdjem vesézgetni, hogy a jelenkori „főúri” réteg mennyiben él szimbiózisban az őt körülvevő társadalommal, arról nem is beszélve, hogy mennyiben támogatja a környezetében élőket és az arra rászorulókat.

Ahogy a 20. század más főnemesei, a Festeticsek is haladtak a korral és mindig nyitottak voltak a fejlődésre, fejlesztésre. Említettem már Sándor gróf repülőgépét, ami a HA-RAP névre hallgatott, de az istállóban pihent Maserati, BMW és Alfa Romeo versenyautó is, amikkel több trófeát is nyert a család a kor versenyein.

A park és az ország legszebb istállója

A botanika iránt rajongó Festetics Antal és felesége Splényi Amália a budapesti Orczy-kertet is jegyző Bernhard Petrit bízta meg a 300 hektáros park megtervezésével. A park gerincét egy két és fél kilométer hosszan kígyózó mesterséges tó alkotja, ami nem csak haltenyésztés szempontjából volt fontos, de madárvilága és tavirózsa állománya is egyedülálló a maga nemében. Növényritkaságait tekintve messze túlmutatott a kor főúri parkjain. Fákkal szegélyezett allék futottak a kastélytól kiindulva a szélrózsa minden irányába. A tavon való átkelésre több helyen impozáns, fából készült hidakat építettek. A kastélyhoz legközelebbi hídon átkelve jutunk a Hollandi-házhoz. Nevét stílusáról kapta, ugyanis vakolatlan téglaborítása, fehér sarokkövei és oromzata bármelyik hanza városban megállná a helyét. De itt nem kereskedés céljából építették, hanem svájci tehenek tartására. És a döbbenet még nem ért véget, ugyanis a teheneket nem csak tejük miatt tartották, hanem a kor hiedelme szerint a vizeletükből áradó értékes ammónia miatt is.

A 19. században ugyanis soha nem látott szintre ugrott a tüdőbajban szenvedők száma. Egy Oroszországban élő német orvos P.H. Karell a tehenekben látta a dolog kulcsát. Kidolgozott hát egy kúrát, amiben a betegnek naponta egy liter tejet kellett elfogyasztania, valamint ammóniadús levegőt kellett lélegeznie. Mivel a család egy hölgy tagját – jelesül Festetics Andornét – a fentebbi nyavalya gyötörte, ezért egy speciális istállót építettek fel a parkban. Az épület alsó szintjén a tehenek töltötték mindennapjaikat, míg a felső szinten Lenke grófnő kúrálgatta magát a két szint közötti rácsozatot átszűrődő dús ammónia illatban. Később bár kiderült, hogy a tehenek nem tudnak a tüdőbajon segíteni, de a grófnő matuzsálemi kort ért meg. Hogy ehhez az istállói kúra, vagy a férjétől való megfelelő távolság segítette hozzá, nem tudjuk…

A kastély látogatása

A belépőket furcsa mód már a parkba, illetve a parkolóba történő belépésnél meg kell venni. Lehetőség van csak a parkba történő jegyváltásra, illetve park+kastély jegy vásárlására.

Jegyárak: https://degikastely.hu/latogatoi-infromaciok/jegyarak/

Nyitva tartás: https://degikastely.hu/latogatoi-infromaciok/nyitvatartas/

Tárlatvezetés: 10:20, majd minden egész órában a zárást megelőző óráig.

Fontos: a kastélylátogatás kávézással együtt kb. egy óra (tárlatvezetés nettó 40 perc). Minimum ugyanennyi időt szánjatok a park megtekintésére és körbebarangolására is! Ne csak a Hollandi-házat nézzétek meg! Jusson idő a Kútházra, vannak hangulatos pavilonok, hidak, és a 2,5 km-es tó, ahol már bontogatják szirmaikat a tavirózsák!

Siófoki balatonozással, vagy Tác-Gorsium egykori római tábor meglátogatásával egész napos programmá bővíthető!

Ajánlott cikkek

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.