Magyarország
Gellért - Grand Budapest Hotel
2021. November 30-án több mint 100 év után bezárják a Gellért Hotelt. Ennek apropóján egy, a pincétől a padlásig terjedő épületbejáráson voltam a Grand Finale keretében. De mi is történt itt az elmúlt egy évszázadban? Hol tart és hová tart most a hotel? Milyen szaftos történetek rejtőznek öt emeletnyi szoba ajtaja mögött?
A 19. század második felében egy hullám indult el, ami alapjaiban változtatta meg az emberek mindennapi szokásait: a turizmus. Az addigi “röghöz kötöttség”, az “egy faluban leélni egy egész életet”, az “ismeretlen mindig rossz” meggyőződések végképp búcsút intettek. Az Osztrák-Magyar Monarchia képességeihez mérten igyekezett lépést tartani az újkeletű divattal, és ragadós példával elöl járva formálták a trendet: császári látogatásokat szerveztek Bad Ischl-be, Badenbe, Salzburga, Bledbe. Állam által dotált pihenő- és nyaralóhelyek nőttek ki a földből. Gyógyítónak hitt meleg vizek lettek előbb forráskútba foglalva, majd medencébe vezetve. Egyszer csak sikk lett elutazni valahova és semmit tenni. Ez egy forradalmi változás volt az emberek gondolkodásában. Igenis mindenkinek szüksége van pihenésre, regenerálódásra, láblógatásra.
Eközben Budapesten a Gellért-hegy közvetlen szomszédságában, az újonnan felállított Ferenc József híd (ma Szabadság-híd) közvetlen közelében a Kárpát-medence egyik legjobb minősítésű gyógyvize az ún. Sáros-fürdőt működtette. Sáros, mert a víz a medencékben hosszabb állás után iszapréteget hagyott maga után. De nevezték a fürdőt Szüzek fürdőjének is, a rosszmájú pletyka szerint azért, mert az állandó gőzben a csúnyácska lányok is megtalálhatták (ha csak ideig-óráig is) az “igazit”.
A főváros vezetése 1901-ben kisajátította a területet egy gyógyfürdővel felszerelt szálloda építése céljából. A szálloda azonban roppantul lassan épült és a bevált recept szerint más az építkezés második évében duplájára növekedett a tervezett büdzsé. A közben kitört első világháború a vele járó alapanyag- és munkaerőhiánnyal karöltve csak még tovább tolta az átadás várható dátumát. Amikor pedig kivételesen alapanyag-szállítmány érkezett, akkor annak idejekorán lába is kélt. Állítólagosan a beépíteni szánt vezetékek közel 40%-a sosem került bele a hotel falaiba.
Budapesten a huszadik század elején már szólássá vált, hogy “akkor adják majd meg a tartozást, ha elkészül a Gellért!” Mindazonáltal elmondható, hogy az építkezés során nem spóroltak semmin. Mind az épület, mind a fürdő, mind pedig a szobák a kor legmodernebb elvárásainak megfelelően lettek kialakítva. Szecessziós épület, minőségi bútorok, tágas terek, mellékhelységekkel ellátott szobák, ahol a csapokból gyógyvíz folyt. Európai szinten is grandiózus tervek és kivitelezés, Budapest első luxus kategóriájú épülete került átadásra 1918 szeptemberében, éppen amikor a régi -őt építő- világ atomjaira hullik szét.
Innentől kezdve a magyar történelem és a Gellért Hotel kéz a kézben járnak. A harmadik emeleten volt a Tanácsköztársaság toborzó irodája. Még ugyanebben az évben a szálló illusztris vendége – Horthy Miklós – az épület előtt, fehér lovon ülve hívja tetemre a vörös rongyokba öltözött Budapestet. Majd következnek a boldog békeidők, amikor világszintű események (szállodások, majd gyógyfürdők nemzetközi kongresszusa) és világhírű emberek adták egymásnak a kilincset (Yehudi Menuhin, Andrew-Lloyd Webber, Habsburg Ottó, Richard Nixon – későbbi amerikai elnök, Kirk Douglas).
Megannyi újítás is a szálloda nevéhez köthető: a szállóvendégek nyugalmát megőrzendő, száműzték a telefoncsengést az épületből. Helyette villogó fények jelezték a recepción elhelyezett táblán, ha a vendégnek bizonyos szolgáltatásokra volt szüksége (pincér, lobby, takarítás). Itt tudtak hazánkban először saját valutájukkal fizetni. Itt vezették be először a reptéri transzfer fogalmát. 1927-től 1945-ig a kor gasztrovirtuóza – Gundel Károly és csapata – nyeri el a Gellért Étterem működtetésének jogát. Így itt is megkóstolhatta a szálloda közönsége a Gundel palacsintát, a Gundel tokányt, a Gundel salátát, és a hotel számára megalkotott Gellért tekercset (piskótatekercs csokis-mogyorós-meggyes töltelékkel). Állandó teltház, majd’ ötven fős állandó személyzet, véget nem érő fesztiválhangulat a kor legjobb zenekaraival. Évtizedeken keresztül a Gellért volt a SZÁLLODA, ami felhelyezte Magyarországot a Grand Hotelek nívós térképére.
A második világháborút követően sem változott a felszínen lényegében semmi, amit a vendég rövid távon észrevehetett volna. A mélyben azonban fontos változások zajlottak. A padláson kiépült a hírszerzés egyik lehallgató központja. Alagúttal kötötték össze a Rudas fürdőt és a Gellért fürdőt, ami a mai napig megtekinthető a Gellért pincéjében (célja valószínűleg légvédelmi óvóhely lehetett). Gundelt kiebrudalták az étteremből. Kurtizán hírszerzőként az épület falai között állandó vendégként volt jelen Rákosi Mátyás unokahúga – Kardos Éva.
A huszadik század vége felé a felújítások rendre csak karbantartások maradtak, a több évtizedes nívó fenntartása, mindennemű modernizálás nélkül. A Gobelin-teremben egyre kevesebb lett a gobelin, a Zenetermet egyre kevésbé használták zenélésre. Az utolsó “állagmegóvás” 1997-ben sem segített túl sokat a lassan idejétmúltnak tekinthető, egykor fantasztikus évtizedeket megélő intézményen.
Majd száz évvel az átadást követően a Gellért megérett a megújulásra. Erre pedig minden esélye meg is van. Ugyanis 2019-ben tulajdonosváltás ment végbe és egy új befektető csoport vásárolta meg a patinás épületet. Az új tulajdonos pedig óriási tervekkel állt elő: a Csipkerózsika álmát alvó szállodát szeretnék újra a társasági élet budapesti központjává és egy világszintű bakancslistás hellyé varázsolni. Szándékaik szerint a jelenkori vendégek negatív tapasztalatait, mint egy rossz álmot fogják a lefűrészelt alumínium kilincsekkel és a kifenekesedett fotelekkel együtt a kukába hajítani.
