Portugália
Azori-szigetek - Azúr és smaragd
Két óra eseménytelen, óceán feletti repülést követően gépünk ereszkedni kezd. Egyszerre a víztükör fölé meredő sötét falként bukkan elő a felhős környezetből Sao Miguel – az Azori-szigetek főszereplője. Előttünk alacsony kőfalakkal zsebkendőnyi parcellákra osztott, zöld abroszra hajazó táj, ködös háttérrel. Végre megérkeztünk az Atlanti-óceán ZÖLD édenkertjébe! Mint kilenc smaragdszem a végtelen azúr horizonton. Aki all-inclusive szállodákban, pálmafák árnyékában szeretne koktélokat kóstolgatni, az bizony itt rossz helyen van. Viszont aki 180 kilométert szeretne túrázni végtelen zöld dombok között, cédruserdőkben, hortenzia sugárutakon, száz méterekkel a tajtékzó óceán felett egy párkányon egyensúlyozva, vagy éppen egy kaldera peremén, az bizony dőljön hátra: megérkezett!
Időjárás
Az Azori-szigeteken a pillanatnyi időjárásból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Sűrű függönyként takarhatja előled a kilátást a köd, szélsebesen húzhatnak feletted tornyosuló zivatarfelhők, majd száz ágra süthet a nap – mindez egy óra leforgása alatt. Ha útitársaddal nincs már más témátok, az időjárásról mindig lesz mit beszélni a szigeteken. Ugyanis egyetlen előrejelző portál adatai sem fognak beválni, a radarok által mutatott égképek nem stimmelnek. Marad az ősi módszer: felnézel az égre. Egyik taxisofőrünket kérdeztük, hogy mára milyen időt jósol. A válasz ennyi volt: „50-50. The wind always changes.” (50-50 – a szélirány mindig változik). Ha ezeket a smaragd ékköveket választod nyaralásod helyszínének, akkor barátkozz meg az esővel. Éppen úgy, mint a Forrest Gump vietnámi snittjeiben: itt minden irányból és minden állagban esik. Ködös-szitálós, napsütéses-szivárványos, könyörtelenül esős. Mert bizony a zöld ezernyi árnyalatának a szigeteken meg van az ára: az állandó csapadék. De az eső és a köd elvonul és annál nagyobb örömmel ugrál a túrázó örömében, amikor az óceán felett újfent meglátja a kék eget.
Földrajz
Az Atlanti-óceán kilenc ékkövét a „Tervező” Portugália és az USA között, útközben szórta szét. Így jutott belőlük pár az amerikai, pár az európai és egynehány az afrikai kőzetlemezre. Mivel ezek a kőzetlemezek ezen a területen találkoznak, ezért itt érthetően gyakoribb a vulkáni tevékenység. Maguk a szigetek is ennek köszönhetik létüket. A 4.000 (!) méter mély óceánból a folyamatos magmakitörések és megszilárdulások egymásutánja emelte ki a szigeteket az óceán szintje fölé. Mostanság nyugalmi időszak van az Azori-világban. Néhány apró földmozgástól eltekintve, nem kell nyaralásunk során természeti katasztrófától tartani. A 20. század 50-es éveiben azonban még tömeges kitelepítésekhez vezetett a mai Lagoa do Fogo központi kalderájának kitörése.
A Portugáliához tartozó szigetek a 40. szélességi körön táboroztak le, így nagyjából Szicíliával vannak egy vonalban. Az „archipelago” legkeletibb és legnyugatibb szigete között 600 km van, így pont akkora területen épültek fel, mint maga Portugália. Ebből azonban csak 2.335 négyzetkilométer a szárazföld, ami kisebb mint Mallorca. Lakossága pedig mindössze 240.000 körül mozog, ami megfelel Madeira fővárosának – Funchal lakóinak számával. A főváros a Sao Miguel szigetén található Ponta Delgada. Ide fut be a legtöbb repülő és hajó, itt található a legtöbb szállás, üzlet, étterem, autókölcsönző cég, túraszervező vállalat. A „metropolisz” központjában mintegy 25.000 ember él, az elővárosokkal együtt 65.000 főre hízik a város lakossága.
Történet és gazdaság
A szigeteket hivatalosan egy portugál hajóskapitány – Gonçalo Velho fejezte fel 1427-ben. Valószínű azonban, hogy elhelyezkedésénél fogva már sokkal korábban a hajósok látószögébe kerültek. A következő évszázadokban annak köszönhette gazdasági jelentőségét, hogy az Európából az Újvilág felé tartó hajók utolsó európai feltöltő állomása Ponta Delgada kikötője volt. A későbbiekben a világ más részeiről behozott növények termesztéséből próbáltak megtollasodni, így került az Azori-szigetekre a narancs, majd az ananász, majd a dohány, a szőlő és a tea. Miután az 50-es évekre majd’ minden mezőgazdasági biznisz befuccsolt, egy új irányt kellett találni. Ez lett a 90-es évektől a turizmus. A természeti szépséget keresők mekkájaként jelenik meg most a sziget az idegenforgalmi hirdetésekben. A vendégek többségét még mindig a fő sziget – Sao Miguel látja vendégül. A beutazók fele portugál, további jelentős piacot jelentenek a franciák, németek, amerikaiak. Ha tehát valaki minimalizálni akarja az esélyét, hogy turistahordákkal találkozzon, akkor minél nyugatabbra kell szökdelni a szigeteken. Floresre és Corvora az Azori-szigetekre látogatók mindössze 2% jut el.
Mikor utazzunk?
De egy ilyen változékony időjárással bíró területre mikor induljon el a mindent számításba vevő, mindent megfontoló turista? Ez alapvetően két dologtól függ: melyik szigetre szeretnél menni, illetve, hogy melyik hónapban. Míg ugyanis Sao Miguel éves csapadékmennyisége kb. 1.000 mm, addig Floresé majd’ 1.500 mm. A legkevésbé csapadékos hónapok a július és az augusztus. Ebben az intervallumban a legmagasabb mind a levegő, mind pedig víz várható hőmérséklete. Viszont ekkor a legmagasabb a levegő páratartalma. Velünk többször előfordult, hogy a 20 fokos hőmérséklet ellenére a 90%-os páratartalom miatt már a lélegzetvételtől is izzadtunk. Az óceán kiegyenlítő hatása miatt az éjszakák és nappalok közötti hőmérséklet ingadozás is minimális: kb. 10 fok.
De hogy mennyi az annyi, ugye?!
Sao Miguelen a legmagasabb hőmérséklet főszezonban: 25 fok, várható csapadékmennyiség – 30 mm, várható havi napsütéses órák száma 210. Az óceán hőmérséklete júliusban még csak 19 fok, de augusztusra és szeptemberre elérheti a 21-22 fokot. A magas faktorszámú naptej must have, a rovarriasztó készítmények nem szükségesek (mi nem találkoztunk kullanccsal, léggyel, szúnyoggal is csak lakott területen elenyésző mennyiségben).
Pro/Contra Főszezon
Előnyök és hátrányok főszezonban:
+ Ilyenkor van a legnagyobb választék hajó- és repülőjegyben.
+ Minden nyitva van (parkok, kempingek).
+ Legjobb várható időjárás
– Sao Miguelen tömegek lehetnek a legfőbb látnivalóknál és a fővárosban
– A legtöbb szállás már jó előre le van foglalva.
– Magas páratartalom (75%)
– Magas autóbérlési költségek.
Előnyök és hátrányok főszezonon kívül:
+ Több szálláslehetőség
+ Nincs tömeg
+ Alacsonyabb páratartalom
+ Alacsonyabb költségek (szállás, autóbérlés)
– Turistás éttermek, látnivalók zárva
– Alacsonyabb repülő- és hajójáratszám.
Ahogy a fentiekből is kiderül, bizony az Azori-szigetek nem adják könnyen magukat. Az időjárás európai szemmel nézve kiszámíthatatlan. A szigetek megközelítése minimum egy, de inkább két átszállást igényel (repülő és/vagy komp). Korlátozott a szállások, bérautók, éttermek száma. Különféle diétákat folytatóknak az alternatív étrendhez szükséges alapanyagok beszerzése nehézkes lehet, soha semmi nem szárad meg a levegő magas páratartalma miatt.
De! Ha egyszer megérkeztél a szigetre, az magával ragad, és csak nagyon nehezen enged! A mindenhol (is) legelésző tehenek, a botanikai kertnek beillő erdei ösvények, a krátertavak, a helyiek lazasága és kedvessége, a tiszta levegő, az óceán monoton hullámzaja és az állandó madárdal teszik az Azori-szigeteket Európa, és a világ egyik legegyedibb földrajzi csodájává! Tartsatok velem a következő napokban, kóstoljatok bele földrészünk egy unikális szegletébe!
