Magyarország
100 sztori a kéken – Hörman-forrás
Herman Mihály az áruló hős
A Hörman-forrás 713 méteres tengerszint feletti magasságával alapvetően is kuriózumnak számít Magyarországon. De akkor még nem beszéltünk a minimum bizarrnak nevezhető történetről és az évszázadokon átnyúló vitákról, amiket névadója – Herman Mihály személye generált.
De kezdjük az elején. A 19. században élt és alkotott egy kőszegi születésű költő – Torkos Sándor, aki egy népregét kovácsolt össze Kőszeg 1532-es ostromáról. Ennek a költeménynek egyik negatív hőse volt Herman Mihály, Kőszeg várnagya. Ő ugyanis látva az ostrom kilátástalanságát, a vár kulcsait a töröknek próbálta kijátszani, elárulva ezzel a magyar hazát és Jurisics Miklóst. Tettét azonban leleplezték. A várnagy a hegyek közé menekült és egy Csármás kút nevű forrásnál talált menedéket. Üldözői azonban meglelték és brutális módon kivégezték.
“S e kút legyen bizonysága
Gyalázatos tettednek,
S e vízzel örökké éljen
Gyalázata nevednek!”
De honnan tudjuk, hogy valótlan az, amit a költő állít? Onnan, hogy a fent említett várnagy Kőszeg ostromakor még nem is élt. Ugyanis csak az 1580-as években született. De akkor miért próbálják meg háromszáz év távlatából ilyen rossz színben feltüntetni? Mert a Habsburg -családnak csúnyán a tyúkszemére lépett Herman Mihály. De nem 1532-ben, hanem 1620-ban.
Történt ugyanis, hogy Bethlen Gábor csapatai előtt Kőszeg polgárai bezárták a kapukat. Az erdélyi fejedelem meg sem próbálkozott az ostrommal, tovább vonult és Batthyány Ferencet bízta meg a város elfoglalásával. A németújvári főúr is az egyszerűbb végét fogta meg a dolgoknak. A Bethlen-felkeléssel szimpatizáló várnagyot – Herman Mihályt – vette rá arra, hogy november 20-án, az éj leple alatt néhány emberét engedje be a várba, akik majd megnyitják a csapatok előtt a város kapuit. A városban óriási pánik tört ki, Batthyány Ferenc óriási váltságdíjat követelt a túszul ejtett kőszegi polgárokért.
A következő év tavaszán azonban Raimbold Collalto császári kapitány tört Kőszegre, hogy ha kell erőszakkal terelgesse vissza a várost a helyes irányba. Várnagyunk a legjobb megoldásnak a futást választotta, de előtte felrobbantotta a várban tárolt öt hordónyi lőport, nehogy az ellenség kezére jusson. A történet további része már ismerős lehet: a Csármás kútnál bújt el, azonban üldözői utolérték és egy tőr valamint egy kés segítségével elrettentésül elevenen megnyúzták. A céleszközök mind a mai napig megtekinthetőek a kőszegi várban található Jurisics Miklós Múzeumban.
A kettős kés tokjára utólag (feltehetően a 18. században) vésték rá Habsburg-hű közszolgák a Herman Mihályról szóló hamis történetet (természetesen németül):
“Ez a tőr és kés, amellyel Herman egykori várnagy, aki a törököket éjjel a városba be akarta engedni, fölfedeztetése után egy forrásnál lévő barlangba menekült, de megtaláltatván, árulásának bérét elvette, mivel a forrás előtt elevenen megnyúzattatott. A forrás pedig emlékezetére mind a mai napig a Herman-forrás nevet viseli.”
A kőszegi vár nyugati falát szegélyező emlékparkban helyeztek el Hörmann Mihály, a Bethlen-párti kőszegi várnagy halálának 350. évfordulóján egy emlékkövet. A nehezen olvasható szöveg megemlékezik az 1621. május 27-én kegyetlenül kivégzett várnagyra, aki a Habsburg-ellenes harcok szimbólumává vált Kőszegen. Szintén az egykori várnagyra emlékszik a Hörman-forrás, ahol 1937-ben a Kárpát Egyesület Írottkő Osztálya adott át egy menedékházat, valamint a túrázók védőszentjének Szent Bernátnak szentelt kápolnát. Ma már sajnos sem a menedékház, sem pedig a kápolna nincs meg, de a Hörman-forrás fogalommá vált a Kéktúra 1-es szakaszán.
