A Bükk bércein Mályinkától Bél-kőig
1976-ban az Országos Környezet-, és Természetvédelmi Hivatal azt a döntést hozta, hogy a Bükk egyedülálló állat- és növényvilágát, valamint formakincseit megőrzendő, egy nemzeti parkot hoznak létre a területén. És milyen jól tették! Ez a hegység ugyanis EGYEDÜLÁLLÓ. A Bükk ugyanis mészkőből épül fel, míg az összes szomszédja vulkáni múlttal büszkélkedhet. A Bükk a legnagyobb átlagmagasságú hegyünk, mégis kiterjedt rétek vannak a tetején, ahol nem zergék, hanem a csipkéskúti ménes legelészik. A Bükk alatt húzódik hazánk egyik leggazdagabb barlangrendszere és legmélyebb barlangja. Egy hegység, ahol „kövek” állnak őrt a nemzeti park vadregényes értékei felett. Tartsatok velem, kalandozzuk végig az OKT bükki szakaszát, és harapjunk egy nagyot a hegység nyugati felébe! Haladhattok, hozzám hasonlóan Mályinkától Bélapátfalváig, vagy ha külön-külön szeretnétek felkeresni a látnivalókat, arra is fogok tippeket adni. Irány a BÜKK!
Dédes vára
Ötszáz évvel ezelőtti hős védők nyomában járhatunk, ha egy csigavonalra emlékeztető túraösvény hívásának engedünk az Északi-Bükk egyik leginkább képeslapra kívánkozó látnivalójánál. Abban az időben még két vár állt őrt a Bánpatak-völgyéből Diósgyőr felé tartó gerincút mentén. A monda szerint építtetője köszönetképpen kapta, mivel segítette IV. Béla menekülését a tatár hordák elől. Ekkor készül el az ovális terasz, a mély ciszterna, és a korra olyannyira jellemző 15-20 méter magas lakótorony, ahonnan könnyedén megfigyelhető volt az egész Észak-Bükk.
Pillanatnyi szerepet csak 300 évvel később kapott a magyar történelem című színdarabban. 1567-ben Hasszán pasa abból a célból támadta meg a Bükk erősségét, hogy elvágja Eger északi és Diósgyőr nyugati utánpótlási vonalait, s ugyanakkor biztosítsa az Egerből a Felvidékre kiépítendő török hadi utat. Bárius István és hős csapata 15 napig tartotta magát a nyilvánvaló túlerővel szemben. Amikor felismerték, hogy felmentő seregre nem számíthatnak, a központi lakótornyot aláaknázva, az éjszaka leple alatt elillantak a Bükk rengetegébe. Mielőtt azonban a távozás mezejére léptek volna, meggyújtottak egy 33 méter hosszú kanócot. A várba tóduló, örömittas török hadfiak közül mintegy 400-at repített a kanóctól begyulladt puskapor a levegőbe (vagy ahogy az iszlám propagálja: a hurik közé). Hasszán pasa erre végtelen haragra gerjedt, és az egész erősséget az utolsó kőig leromboltatta.
Mi most egy hegyoldalban kanyargó ösvényen a kék vár jelzést követve érhetjük el a várdombot. Ne felejtsük el azonban az út kétharmadánál azt a sziklakiszögellést felkeresni, ahonnan páratlan panoráma nyílik a Kisvárra és az Upponyi-hegységre.
Megközelítés:
Mind a sárga, mind pedig a kék jelzésen megközelíthető a vár felé vezető, csigavonalra emlékeztető kék vár jelzés. A vár távolsága:
- Sárga jelzésen Nagyvisnyóról – 5,4 km, 350 méter szint.
- Kék jelzésen Mályinkáról – 4,7 km, 370 méter szint.
Vásárhely-kő
Ha a Kéktúra bükki szakaszán bandukolva úgy döntünk, hogy Mályinkáról közelítjük meg a bánkúti pecsételőt, akkor a kötelező rántotthúsos szendvics elfogyasztásához nem találhattok meghittebb helyet, mint a Vásárhely-kő. Egy magányosan álló pad, a Bán-patak völgye, a Bálvány, illetve a Borsodi-dombság messzeringó hátai garantálják a tartalmas merengést a pihenő idejére.
Megközelítés:
Mind a sárga, mind pedig a kék jelzésen megközelíthető a kilátópont:
- Sárga jelzésen Nagyvisnyóról – 5,7 km, 340 méter szint.
- Kék jelzésen Mályinkáról – 4 km, 320 méter szint.
- A dédesi vár megtekintésekor érdemes beiktatni a Vásárhelyi-kő kiszögellést is, a kettő mindössze 1 km-re helyezkedik el egymástól.
Bánkút
A Bálvány majd’ 1.000 méterig nyújtózó keleti gerincét a Tervező is sí/túraközpontnak szánta. A Lillafüredtől mindössze 18 kilométerre fekvő idilli tisztáson 1931-ben adják át az MTE Diósgyőri Osztálya által megépített turistaházat. A Pallavicini Alfonz gróf és a Diósgyőri Vasgyár által dotált beruházás bőven megtérült a következő évtizedekben. Egészen 1990-ig az ország egyik legjelentősebb síterepe alakult itt ki. A határok megnyitásával azonban a volumen sajnos alábbhagyott. Az ide érkezők indíttatása már sokkal inkább a túrázás volt, amihez a Kéktúra mozgalom egy óriási lökést adott. A turistaház és a hozzá kapcsolódó étterem 2010-ben kapott egy teljesen új fizimiskát, amivel (tanúsíthatom) bátran felveheti a versenyt bármelyik, magasabb besorolású hazai szálláshellyel. A szobák felszereltsége több mint kitűnő, az étterem minden igényt kielégít (példaértékű sör-/ételválaszték, mindez 880 méter magasan a Bükki Nemzeti Park közepén.
Megközelítés:
Bánkút a Nyugati-Bükk egyik legfontosabb túraútvonal-kereszteződése, szinte bármilyen irányból, könnyedén megközelíthető. Aszfaltos úton, autóval Mályinkától mintegy 30 perc alatt elérhető, nyáron pedig Miskolcról közlekedik menetrendszerinti buszjárat (egy járatpár naponta) a Tiszai Pályaudvarról. De ha példaértékűen a gyalogos megoldás mellett tesszük le a voksunkat:
- Az Országon Kéktúrán: Mályinkától – 7,2 km, 625 méter szint; Bélapátfalváról – 20,1 km, 990 méter szint fel, 420 le.
- Szilvásváradról a Szalajka-völgy és az Istállós-kő beiktatásával, előbb a sárga jelzésen, majd a zöld háromszögön, majd a sárga háromszögön, végül ismét a sárga jelzésen – 12,7 km, 710 méter szint fel, 160 méter le.
A bükki rétek (Zsidó-rét, Nagy-Mező)
A bükki rétek kialakulása a 18. század végére tehető, amikor a vashámorok, az üveghuták és a mészégető kemencék fűtése miatt megnövekedett a bükkfa iránti kereslet. A Bükk-fennsíkon így kialakult gyepes területek visszaerdősülését a helyben kialakuló állattartás, az állandó kaszálás és az új mikroklimatikus körülmények is gátolták. Mára pedig egyedülálló növényzete és fajgazdagsága miatt élvez fokozottan védett státuszt. A 800 méter magasan elhelyezkedő medencét 900 méteres hegyhátak övezik. A helynek külön varázst biztosít a csipkéskúti ménes. A lipicai ménest 1952-ben költöztették Szilvásváradra és Csipkéskútra. A Bükk-fennsík sziklás talaján nevelkedő lipicai csikók az egyedülálló körülményeknek köszönhetően válnak erős, ellenálló lóvá.
Megközelítés:
- Nagy-mező Bánkútról a zöld jelzésen érhető el, 2,7 km, 30 méter szint fel, 120 méter szint le.
- Zsidó-rét szintén Bánkútról érhető el legkönnyebben, az Országos Kék jelzésen: 5,2 km, 130 méter szint fel, 190 méter szint le.
- A két mező akár egy túra alatt is bejárható: Kék kereszt (Bánkút – Olasz-kapu); Olasz-kapui tanösvény (Olasz-kapu – Zsidó-rét); OKT (Zsidó-rét – Keskeny-rét); Zöld háromszög (végig); Zöld (Kis-kő-hegy nyerge – Bánkút) 14,2 km, 480 méter szint fel, 460 méter szint le.
Tar-kő
A Bükk hegyi ösvényein kapaszkodva, kitartó gyaloglással elérhetjük a hegység peremét, amelyek meglepő módon egyszersmind a térség legmagasabb pontjai. A kövek: Bél-, Pes-, Tar-,Három-kő a leglátványosabb kilátópontok a nemzeti park területén, ahonnan egyedülálló panoráma tárul elénk. Beláthatunk a hegység gyomrába, és makettként terül el előttünk a Bükkalja, Felsőtárkánnyal és Egerrel.
Létezésüket tektonikai mozgásoknak köszönhetik. Az eredetileg vízszintesen elhelyezkedő mészkőrétegek a hegységképző erők hatására felgyűrődtek. Az élére fordított „kövek”, bár az erózió minden erejével igyekszik lecsiszolni őket, a mai napig őrt állnak a Bükk természeti szépségei felett.
Megközelítés:
- Répáshutáról: A Zöld négyzetet, a Zöld háromszöget, majd röviden az OKT-t követve, 8 km, 510 m szint felfelé (itt érintjük a Három-követ is, így két kilátópontot is kipipálhatunk).
- Bélapátfalváról: az apátságtól indulva kövessük a bél-kői tanösvényt. A kilátópont után röviden térjünk rá a sárga ösvényre, majd vegyük fel a fonalat Bánkút felé az OKT-n. 12,3 km, 830 m szint fel, 270 m szint le. Itt egyből három „kő” is a birtokunkba kerülhet – Bél-, Pes-, Tar-kő szép egymásutánban. Alternatív folytatás: Répáshuta, Bánkút.
Őserdő
Ha valaki kíváncsi Magyarország egyetlen őserdejére, akkor bizony a Bükkbe kell elzarándokolnia. A 24 hektáros területet 1942-ben bízták rá a leggondosabb gazdára – a természetre. A bükk matuzsálemek itt nem látnak láncfűrészt, a fák „állva halnak meg”. A hátrahagyott törzsből azonnal új élet fakad. A magoncok között beindul a versenyfutás a felszabaduló napos foltért. Gombák, rovarok telepednek meg az öreg törzsön, hogy szépen lassan tápanyaggá alakítsák. A természet eme fantasztikus körforgása példaértékű harmóniában működik és persze felhívja a figyelmünket, hogy bizony az ember nélkül is van élet.
Megközelítés:
- Szilvásvárad-Szalajka-völgyből: a Zöld háromszögön Istállós-kövön túl a Kék keresztig, majd balra fordulva a Kék kereszten Káposztáskert-völgyig, majd jobbra fordulva az Olaszkapui Tanösvényen. Táv: 6,5 km, 580 m szint fel, 130 m szint le.
- Visszafelé a Káposztáskert-völgytől balra kanyarodva a Zöld jelzés kínálkozik, ami 7,5 km, valamint 100 m szint fel és 540 m szint le után visszavezet minket Szilvásváradra.
Tipp szállás:
Cím: 3349 Nagyvisnyó, Bánkút Külterület
Leírás: Egyértelműen a legjobb magyarországi Hütte. A szobák majd’ 10 éve estek át egy ráncfelvarráson, minden igényt (is) kielégítenek. A földszinti közösségi terek is ízlésesen, a helyi lehetőségeket kihasználva, bükk borítással lettek ellátva. Az étlapon mindenki megtalálhatja az ízlésének leginkább megfelelő fogást. Tárkonyos raguleves & Pörkölt sztrapacskával kombó erősen ajánlott! 🙂 A sörválaszték példaértékű, a terasz esti hangulata felülmúlhatatlan!
