Portugália - Madeira
Madeira - Egy sziget megszületik
Aki a sziget geológiai múltjával is meg szeretne ismerkedni, akkor utazzon Madeira ÉNY-i részére, ott ugyanis egyből két látnivaló is kínálkozik: Sao Vicente lávabarlangja és Porto Moníz lávamedencéi. Sao Vicente barlangjai létüket annak köszönhetik, hogy a Paul da Serra fennsíkról az óceán irányába tartó láva felszíne relatíve gyorsan megszilárdult, aminek az lett a következménye, hogy az alsó – folyékony – részben lévő gázok nem tudtak távozni és így egymással kapcsolatban lévő üregek alakultak ki (amit ma mire használnak? Turistákat visznek oda ÉS rekeszekben bort hűtenek a barlangokban található kis tavacskákban. Fantasztikus az emberi találékonyság). A lávamedencék viszont pont a láva gyors kihűlésének köszönhetik létüket. Az óceán vizével érintkező láva ugyanis hirtelen dermedt meg, amivel apró medencék képződtek, amit aztán az óceán hullámverése feltöltött vízzel.
Amikor a vulkáni működés befejeződik, és a felszínre került láva kihűl, egy kopár szikla sziget jön létre, amely várja első látogatóit, valamint a természeti elemek hatásait, az eróziót, a domborzati, felszínalaktani változásokat. A vulkán még éppen hogy csak megnyugszik, de a sziget formálódása már meg is indul. Kitett és függőviszonyba kerül saját földtani jellegével, a széllel, az esővel, a parti erózióval, és a hőmérséklet-változással, amelyek évmilliókon át alakítják majd a természetes környezeti feltételeket. Kialakulásuk után a szigeten megindul az ún. biológiai gyarmatosítás, vagyis az állatok és a növények érkezése, amelyek alkalmazkodóképessége és sikeressége meghatározza majd minden egyes sziget élővilágát.
A biológiai gyarmatosítás számos tényezőtől függ: a földrajzi fekvéstől, a gyarmatosító forrásoktól való távolságtól, valamint azoktól a fajoktól, amelyek elsőként érkeznek a szigetekre, ezek ugyanis jelenlétükkel és ökológiai jellemzőikkel hatással lesznek a később érkező fajokra. A növények és az állatok jobbára a közelebbi területekről érkeznek. Makaronézia szigeteit alapvetően Dél-Európából, és ÉNY-Afrikából érkező fajok gyarmatosították.
A biológiai gyarmatosítás sikere függ az uralkodó körülményektől is. Egy újonnan létrejött sziget kizárólag kopár sziklákat nyújt. Nincs termőföld, se édesvíz, így nem tudja fogadni a szövetes növényeket, és az ezektől függő állatokat. Eleinte tehát a biológiai gyarmatosítást ezen szűkös lehetőségek korlátozták, és csak kisszámú állat-, és növényfaj volt képes sikerrel járni. Ezek voltak az uralkodófajok. A madarak, elsősorban a tengeri madarak voltak az elsők, amelyek megérkeztek a fiatal szigetekre. Pihentek, vagy költöttek rajtuk. Ugyanakkor ürüléket hagytak hátra, ami új körülményeket teremtett: megváltozott a talaj-, és a kőzetkémia. A madarak, ezen kívül, más fajok hordozói is, amelyek velük érkeznek meg az új területekre. Ha a minimális feltételek adottak, képesek élőközösségeket alakítani, és kölcsönhatást létesíteni más fajokkal. A kisméretű növények, amelyek pollenét a szelek, esetleg madarak, vagy rovarok szállítják, szintén az úttörő fajok közé tartoznak.
Egyes fajok könnyebben jutnak el a szigetre, mint mások. Némelyeknek szállítóra van szüksége, hogy áthatolja a több mint 600 km-es távot a tengeren: fatörzsre, madarakra. Másoknak pedig a természet megteremtette a képességét, hogy óriási távolságokat tegyenek meg, akár a szél, vagy a víz segítségével. Ez magyarázza, hogy a denevéreken kívül nem találtak őshonos emlősöket Madeira felfedezésekor a 15. században. A hüllőket is csak egy faj képviselte: a madeirai endemikus gyík.
A kontinenshez közelebb fekvő makaronéziai szigeteken a gerinces állatok – hüllők, emlősök, sőt szárazföldi madarak is – nagyobb számban és több fajjal képviseltetik magukat mint a távoli szigeteken, úgymint Madeirán és az Azori-szigeteken. A távolság és az óceán jelentette akadály fontos egy sziget biológiai gyarmatosításakor. Még, ha közel is fekszik a kontinenshez, ahol sok az emlős, akár főemlősök is, vagy hüllők, például kígyók, a valószínűsége, hogy ezen csoport tagjai sikerrel kolonizáljanak egy atlanti szigetet, igen csekély. Ez az oka annak, hogy egy olyan kicsi és eldugott szigeten, mint Madeira, nem találhatóak meg ezek a sokszor veszélyes fajok.
Must see:
PR1 túra: Vereda do Areeiro
Sao Vicente lávabarlang
Minden nap: 10:00-18:00
Vezetett túrák elérhetőek angol nyelven is.
Felnőtt belépő: 8 EUR
Porto Moníz lávamedence
Minden nap: 9:00-19:00
Felnőtt belépő: 1,5 EUR
