A biológiai gyarmatosítás sikere függ az uralkodó körülményektől is. Egy újonnan létrejött sziget kizárólag kopár sziklákat nyújt. Nincs termőföld, se édesvíz, így nem tudja fogadni a szövetes növényeket, és az ezektől függő állatokat. Eleinte tehát a biológiai gyarmatosítást ezen szűkös lehetőségek korlátozták, és csak kisszámú állat-, és növényfaj volt képes sikerrel járni. Ezek voltak az uralkodófajok. A madarak, elsősorban a tengeri madarak voltak az elsők, amelyek megérkeztek a fiatal szigetekre. Pihentek, vagy költöttek rajtuk. Ugyanakkor ürüléket hagytak hátra, ami új körülményeket teremtett: megváltozott a talaj-, és a kőzetkémia. A madarak, ezen kívül, más fajok hordozói is, amelyek velük érkeznek meg az új területekre. Ha a minimális feltételek adottak, képesek élőközösségeket alakítani, és kölcsönhatást létesíteni más fajokkal. A kisméretű növények, amelyek pollenét a szelek, esetleg madarak, vagy rovarok szállítják, szintén az úttörő fajok közé tartoznak.