Magyarország
Lillafüred - Azok a boldog békeidők
Kevés, olyan elbűvölő helyet ismerek kicsiny hazánkban mint Lillafüred. Annyi látnivaló koncentrálódik ugyanis öt kilométeres körön belül Miskolc kétség kívül legszebb külvárosára, amennyi máshol három megyére sok lenne. Gondoljuk csak végig: itt van mindjárt a majd’ 100 éves, emblematikus Palota szálló, Magyarország legmagasabb vízesésével és függőkertjével. Van itt kérem szépen három, laikusként is lenyűgöző barlang: Szt. István a cseppköveivel, Szeleta ősidők leleteivel, és az Udvar-kő, a beszakadt tetejével. Ha kilátózni szeretnénk egy combosabb túrával elérhető a Fehér-kő, családoknak pedig a Zsófia-kilátó. De tudsz itt csónakázni, libegőzni, biciklitúrázni, kisvasutazni, vagy éppen elmerülni gyalogosan a Hámori-völgy végtelen bükköseiben. Ha pedig megéheznél: vár hazánk egyik legjobb pisztrángsütője! Irány tehát LILLAFÜRED!
Lillafüred születése
A 19-20. század fordulóján a királyi Magyarországon is, főként a tehetősek körében, megindult a turizmus. Nem volt ez másként az ország egyik ipari fellegvárában Miskolcon sem. A Bükk egyik legelbűvölőbb, keleti részén, amit akkoriban Felső-Hámornak neveztek, a helyi polgárok kezdték meg a turisztikai fejlesztéseket. Vendégfogadókat és szálláshelyeket adtak át, felfestésre kerültek az első túrajelzések és megszületett a közúti összeköttetés a központ és a későbbi Lillafüred között.
Bethlen András gróf, földművelési miniszter 1890-ben már hivatalosan is kezdeményezte a hámori völgy üdülőteleppé fejlesztését. Rá egy évre már megbízást adtak az első, 20 szobás szálló építésére, valamint egy keskenynyomtávú vasútvonal megépítésére. Az első villák felépítése után, tulajdonosaik a miniszternek személyesen javasolták, hogy az üdülőtelep neve Bethlen Füred legyen, aki elhárítva a megtiszteltetést, ehelyett unokahúga, Vay Erzsébet becenevét javasolta – így került Lillafüred a térképre.
A Palotaszálló
Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében a hegyvidéki jellegű, belföldön maradt üdülőhelyek felértékelődtek, hiszen a legtöbb állami építésű és fenntartású üdülő az országhatáron kívül rekedt a trianoni döntés következtében (Tátra). Ezért a ’20-as évek közepére ismét napirendre került Lillafüred további, központi idegenforgalmi fejlesztése. A lillafüredi új szállodára kiírt tervpályázatot 1925-ben Lux Kálmán műegyetemi professzor nyerte el.
A 220 szobás Palotaszálló az egykori Weidlich-villa előtti mésztufa letörés természetes kis vízesései feletti mésztufa platón épült kis házak helyén épült fel. A szálló déli részéből kiemelkedő 46 méteres torony kilátónak épült, melynek alján a szálló főbejárata nyílik. A szálloda alatt a hegyoldalt függőkertekké alakították, amelyek lépcsőzetesen ereszkednek alá az Anna-barlanghoz. A legalsó teraszon, a barlang bejárata mellett található a húsz méter magas lillafüredi vízesés (egyszersmind hazánk legmagasabb mesterséges vízesése).
Az építkezés folyamán több ezer köbméter mésztufát és földet mozgattak át, és több mint egymillió téglát használtak fel. A Szinva patakot új mederbe terelték, kialakítva az előbb említett vízesést. Az 1920-ban megépült kisvasút nyomvonalát kb. száz méterrel délebbre helyezték át, melynek során két új vasúti alagutat kellett építeni, egy 112 m illetve 119 m hosszúságút. Fürdőmedencét építettek a Hámori-tavon, úszómedencét a szálló déli oldalán lévő parkban, síugrósáncot és bobpályát a Szinva-forrás közelében.
Kiépítették a több mint háromszáz kanyarral és két közúti alagúttal rendelkező transzbükk útvonalat Miskolc és Eger között, mely Magyarország legszebb hegyi útja. A Palotaszálló közelében kiépítették az Anna- és Szent István barlangot, hogy a felszín alatti természeti kincsek bemutathatóvá váljanak. Az üdülőtelep vízellátását az Anna-források vizével látták el, melynek forrásalagútját egy kb. 25 m mély szervízlift kötötte össze a szálló szintjével.
A Palotaszállót 1930. június 7-é adták át. A szállóvendégek közt számos országvezető részt vett, illetve a leírások szerint, valószínűleg inkognitóban Lillafüred névadója, Vay Erzsébet Lilla is.
Zsófia-kilátó
A Szinva- és Garadna patak szaggatta mély völgyek találkozásánál magasodó szemközti hegyormot koronázza meg az 1900-ban átadott, Magyarország egyik legelső és káprázatos panorámával rendelkező turista kilátója. A sziklákibúvásokkal csipkézett Dolka-tetőn a századforduló pünkösd vasárnapján felavatott díszes faépítmény rövid történelme során szemtanúként figyelhette Lillafüred születését és felemelkedését. A kilátó névadója Teleki Zsófia grófnő volt, aki az akkori főispán báró Vay Béla felesége volt. A főispánné a Borsodi Bükk Egylet alapító tagja, és a magyar természetjárás lelkes támogatója volt egész életében. Különösen érdekes, hogy Zsófia grófnőről a kilátót, míg lányáról magát Lillafüredet nevezték el.
A sors fintora, hogy végül egy másik jelentős építkezés lett a kilátó sírásója. A második világháborút követően a hegyoldalba vájt „szikla” elnevezésű titkos katonai légvédelmi harcálláspont elhelyezése már nem vért össze a felette magasodó, sokak által látogatott turisztikai kilátóval.
A 2022-ben újonnan átadott kilátó impozáns kupolájával méltán érdemelte ki a – kilátók királynője – titulust. A vasbeton alapra épült, vörösfenyő épület legfelső szintjén még magával Teleky Zsófia grófnővel is szelfizhetünk! 🙂
A kilátóhoz a Hámori-tó Palota szálló felőli csücskénél induló Kék+ jelzésen induljunk el a Függőkert megkerülésével a Kohászati Múzeum irányába. Itt a műúton átkelve a Kék háromszög jelzés vezet tovább minket, festői , szerpentinező, jól karbantartott túraösvényen.
Túra táv: 1,8 km oda-vissza, 141 m szinttel.
Szeleta-barlang
A Szeleta-barlang különleges helyet tölt be a magyar őskorkutatásban. Ez volt ugyanis az egyik első olyan barlangunk, ahol ősember nyomaira bukkantak – 1906-ban. A barlangba lépve egy 20 m hosszú és 15 m széles, tágas csarnokban találjuk magunkat, mely két ágra szakad. A velünk szemben lévő 40 m hosszú a nagyobb és szélesebb, míg a bal kéz felé nyíló 30 m hosszú erősen szűkülő. Az üregrendszer kialakulásakor forrásbarlangként működött: erre utalnak a fal hullámos egyenetlenségei. A barlang a mai méreteit jelentős részben a fagyaprózódásnak köszönheti. A 20. század elején több alkalommal végeztek itt ásatásokat, melynek során az évezredes kitöltést (üledékrétegeket) eltávolították. A barlang legbelső részén ez elérte a 12,5 métert (!). Az üledékben találtak barlangi medve-, barlangi oroszlán, óriásszarvas, kőszáli kecske és rénszarvas maradványokat is. Ezen felül pedig a jégkorszakból származó, ősemberre utaló leletek is előkerültek.
A barlanghoz újfent a kék háromszög jelzést kell követni, majd mintegy 200 méter megtétele után jobbra kell tartani a Szinva tanösvény irányába. A túra 2 km hosszú és 176 m szintet tartalmaz. Ha a Zsófia kilátóval együtt szeretnénk megtekinteni, akkor 3 km-es túrával számoljunk és 260 m szinttel.
Udvar-kő barlang
A Palota-szállótól ÉNY-ra, a Pisztrángkeltetőtől induló túraösvényen lehet hazánk egyik leginkább unikális karsztformáját felfedezni. A Kis-fennsík bükkösében megbúvó, döbbenetes méretű, beszakadt sziklaüreg megtekintése kötelező. Nem csak azoknak, akik rajonganak a mészkőformákért, hanem azoknak is, akik többségében legyintenek a barlangszerű képződményekre. Itt ugyanis a föld alatti és föld feletti karsztformákat egyetlen egy látnivaló kapcsán tudjuk megvizsgálni. A beszakadt barlangi üreg belső falán buja vegetáció alakult ki. A barlang alján állva pedig mintegy 10 méter mélyen állunk a talajszinthez képest. Pompás fotótéma, remek alkalom az iskolában a mészkőről tanultak felelevenítésére. Tavasszal még bőven találhatunk benne jéggé fagyott havat, és nyáron is nagyon kellemes a klímája.
Megközelítés: Pisztrángnevelde buszmegállótól a Piros+ jelzést követve. Táv: 5 km (oda-vissza), 215 m szinttel.
Hámori-tó
Gondolhatnánk, hogy hazánk egyik legszebb fekvésű tavának vizét csak és kizárólag annak idilli fekvése miatt duzzasztották fel. Az ok azonban ennél sajnos kicsit földhöz ragadtabb: a közeli vashámorok működtetéséhez kellett az itt megtermelt vízenergia. A története azonban sokkal korábbra nyúlik vissza. A Garadna és a Szinva-patakok vizét már a középkorban is egy természetes gát duzzasztotta fel. A mögötte létrejött tóban pedig a diósgyőri és a szentléleki pálosok halgazdaságát rendezték be. A 18. század végén a vas iránti egyre nagyobb igényt már az ómassai hámor nem tudta ellátni. Az új, nagyobb létesítménynek azonban kevés volt a vízellátás. Ezért a természetes mésztufa gátat mesterségesen, a szemközti hegyoldal szintjéig emelték. Ezt követően indulhatott be Fazola Frigyes vezetésével az újmassai őskohó, ami 1866-ig volt üzemben és hazánk egyik legrégebbi ipari műemléke.
Kohó ugyan már nincs, de a természeti környezet, amit Lillafüred környékén kivételes módon részben az iparnak köszönhetünk, lenyűgöző. A sűrű bükkössel és tölgyessel körbevett sötétzöld tó tükre az év nagy részében teljesen sima. Hossza 1,5 km, átlagmélysége kilenc méter, így a legmelegebb nyarakon sem melegszik fel 20-22 fok fölé. Csónakázáshoz, romantikázáshoz és Palota fotó készítéshez elsőrendű helyszín!
Fehérkő kilátópont
A Szinva-patak völgye felett 200 méteres magasságban fehéren fénylik a Keleti-Bükk egyik legkirályabb kilátópontja – a Fehérkő. A tektonikai repedés mentén létrejött völgybe a Szinva nyomult be, az oldalában pedig oldásos mészkőbarlangok jöttek létre. A dús vegetációjú hegyoldal festői képet mutat mintegy 20 méteres függőleges mészkőszirt tetején álló kilátópontról körbe tekintve. Legyünk azonban óvatosak: eső vagy hóolvadás után a szirtek nagyon csúsznak!
Megközelítés: Szent István barlang parkolójától indul a Zöld túrajelzés, amin 2 km-t követően balra térünk a Zöld háromszögre. További 400 métert követően már a sziklakiszögellésen állunk!
Táv: 4,8 km (oda-vissza), 290 m szinttel.
További látnivalók
Pisztrángnevelde: A link a nevelde által fenntartott étteremre mutat. Májustól októberig azonban a pisztrángnevelde melletti szabadtéri halsütő is nyitva van. Ehhez mindössze 1 km-t kell tovább haladnunk a Lillafüredtől Ómassára vezető úton.
