Albánia
Kruja – Dicső Szkander bég otthona
Tiranától mindössze egy ugrásnyira található az albán hazafiasság bölcsője, a piros alapon, fekete kétfejű sast ábrázáló zászló szülőhazája – Kruja. A legendás Szkander bég egykori bevehetetlen erődjének romjain mindössze 40 évvel ezelőtt épült fel a ma is látható hófehér fellegvár. (Akár az albán Minas Tirith-ként is tekinthetünk rá). Újjáépítésének két célja is volt. Elsődlegesen megfelelő emléket kívántak állítani Szkander bégnek, a legnagyobb albán államférfinak és hadvezérnek. Ezen túl pedig egy méltó zarándokhelyet kialakítani az újonnan szárba szökkenő albán nacionalizmusnak.
De ki is volt Szkander bég, vagyis Kasztrióta György?
- Albánia egyik legtöbb birtokkal rendelkező törzsének a Kasztrióta klánnak a leszármazottja.
- Mondhatni szapora volt a családban a gyermekáldás: kilencen voltak testvérek.
- Miután apja vereséget szenved a töröktől, a békéért és részben saját szabadságáért cserébe mind a négy fiát túszként a szultánnak adja. Ennek köszönhetően kerül Drinápolyba a kis György is.
- Itt választja nevének a Szkandert, ami Nagy Sándor török megnevezése volt: Iszkander.
- Kiváló hadvezéri képességei gyorsan tolták felfelé a ranglétrán, már huszonévesen visszakerül szülőhazájába, mint a helyi szandzsák vezetője.
- Feltehetően itt „fertőzik” meg az albán nacionalizmussal. Vélhetően részben emiatt hagyja cserben a török sereget a Hunyadi ellen vívott csatában. Ezt követően egy meghamisított szultáni paranccsal (fermán) a kezében csellel veszi be Kruja várát. Majd a bástyán felhúzza az azóta nemzeti lobogónak számító kétfejű sast piros háttérben.
- Először a történelemben egyesíti az albán törzseket. Létrejön a Lezhe-i liga, ahol népének harciasságát szervezett keretek közé kényszerítve a kor egyik legütőképesebb hadseregét és 2000 főt számláló testőrségét állította össze.
- Ezzel a sereggel majd’ 25 évig sikerrel áll ellen a többször 100.000 főt kitevő szultáni seregeknek.
- Szkander bég élete során volt ortodox, római katolikus, és muszlim is. Mindez azonban abban a korszakban bőven belefért. A vallásszabadság luxusa még nem igazán foglalkoztatta az albánokat ott és akkor. Amikor a török néhány évtizeddel azelőtt elfoglalta országukat, gondolkodás nélkül vették fel a muszlim hitet. A céljuk roppantul egyszerű volt: megtartani földjeiket és adómentességet kapni.
- Bár aktív diplomáciai kapcsolatban álltak Hunyadi Jánossal, élőben soha sem találkoztak.
- A római pápa keresztes hadjáratot hirdetett megsegítésére, de mielőtt Anconában kihajóztak volna a seregek, II. Piusz a kikötőben meghalt, így a seregek szétszéledtek.
- Élete során több mint száz sikeres csatát vezetett, mégis egy maláriaszúnyog okozta halálát 1468-ban.
- Halálát hallva a szultán, II. Mehmed, megkönnyebbülten ennyit mondott: „elveszítette a kereszténység kardját és pajzsát”.
- Miután Szkander bég halálával elbukott a török elleni felkelés, több százezer albán hagyta el hazáját és telepedett le Dél-Itáliában. Megalapítják Arberiat, ahol a mai napig az albán nyelv egy dialektusát beszélik.
- Leszármazottjai közül került ki pár évszázad múlva Wittelsbach Erzsébet – Sissi – is.
- Még a 20. században is akkora legitimációs erővel bírt, hogy I. Zogu király 1928-ban Szkander bég kecskeszarvas sisakjával szerette volna megkoronázni magát. Azonban az eredeti Bécsben volt/van, és annak kiadását a Kunsthistorisches Museum megtagadta. Így egy másolat készült, amit most Krujaban lehet megtekinteni.
Az erőd tervezését nem kisebb szaktekintélyre bízták, mint az abban az időben éppen regnáló Enver Hoxha lányára: Pranvera Hoxha-ra. Kruja egy természetes kiszögellésen fekszik, nem véletlenül hívják az Adria teraszának. Miután leparkoltunk, vegyük irányba a fellegvárat. Utunkat előbb egy 450 éves bazársor kíséri, majd pedig a Hunyadi Jánosról elnevezett utca és tér. Ezzel emlékezve meg, hogy a két kiváló hadvezér együtt képezték a kereszténység kardját és pajzsát. Gyönyörűen parkosított környezet, kulturált infrastruktúra, barátságos személyzet. Megtekinthetjük a hős személyes tárgyait, szoborcsoportját, szövetségeseit.
Az óratorony alatt egy teraszt alakítottak ki, ahonnan az Adria egyik legpompásabb panorámája tárul elénk. Tiszta időben Montenegróig is el lehet látni. A vár megtekintése után egy egészen pazar lugasos vendéglőt alakítottak ki pár lépésnyire a bejárattól. Ezen kívül pedig, aki még szomjúzza a tudást, annak lehetősége van a Néprajzi Múzeum megtekintésére. A múzeumot egy 19. századi gazdag, muszlim vallású, albán család házában rendeztek be, korhű használati tárgyakkal.
