Eltelt egy újabb év, és immár a fővárosunk legszebb természeti látnivalóit felsorakoztató Budai Zöld túraútvonal negyedik szakaszát járjuk be, hogy megismerkedhessünk a budai hegyvidék legizgalmasabb történeteivel. Míg első évben a Gellérthegy környékét jártuk be, addig tavaly előtt már a Tabántól a Sváb-hegy derekáig merészkedtünk.  Tavaly pedig a pazar villáktól hemzsegő Svábhegy volt a célpont. Idén Buda legcsendesebb zugában – Zugligeten vesszük fel a fonalat, hogy előbb a Tündér-hegy varázslatos ormairól nézzünk körbe, majd Lipótmezőn keresztül az Apáthy-szikla és az Árpád-kilátó következzen, hogy Budapest legkáprázatosabb kilátói közül egyet se hagyjunk ki! Túránk a főváros „szegénynegyedében”, a favelláiról ismert Szépvölgyben ér véget, ahonnan tömegközlekedéssel közelítjük majd meg a napi szénhidrátpótlásunk célpontját! 🙂

Alig hogy magunk mögött hagyjuk a 155-ös busz megállóját, máris a békeidők budai bakancsos túristaéletének központjában, Zugligeten találjuk magunkat. Egykoron még ló vontatta omnibuszok hozták ide a nagyérdeműt, hogy egy kiadós séta után a Fácános Fogadóban hűthessék le a kedélyeket. Később a fogadóból Horthy villa majd Gestapo fogda lett, hogy mára felsőtagozatos általános iskola töltse meg élettel a Hild által tervezett klasszicista épületet. Az omnibuszt később villamos váltotta fel, aminek mára már csak a Bajor-Alpokat idéző állomásépülete maradt hátra. Zugligetből kiemelkedve, Budapest titkos és kevésbé titkos kilátópontjai következnek: igyekszünk nem kitörni a nyakunkat a Koponyatörő-sziklán, hogy utána a tündéri kilátással büszkélkedő Tündér-sziklákról hordozzuk keresztül-kasul a tekintetünket a budai hegyvidéken. Majd a Mátyás-kori Magyarország legnagyobb kolostorát és a pálosok kalandos történetét ismerjük meg, de csak azután, hogy megemlékeztünk „Igazságos” királyunk egyik emblematikus románcáról, amit egy bizonyos Szépjuhásznéval bonyolított le becses uralkodónk.

Ezt követően a mára negatív jelentéstartalommal bíró Lipótmező következik, ahol az egykori elmegyógyintézet sztorijaiból szemezgetek. De tudtátok például, hogy a terület a nevét egy pékről kapta? És hogy itt szerették volna a Horthy-rendszerben felépíteni a magyar Szentföldet, hogy a magyar zarándokoknak ne kelljen a Közel-Keletig utazniuk, hogy Krisztusról megemlékezhessenek? Vagy éppen, hogy miért kapott pokoli nevet egy csendes csermelyszerű vízfolyás – az Ördög-árok? Hosszas történelmi merengés után újabb kaptató következik Hűvösvölgy utcáin keresztül az Apáthy-sziklák ormaiig, majd Mátyás egykori világhírű vadaskertje mellett haladunk el, amiről még a kor legnagyobb követőszámával rendelkező Travelbloggere – Bonfini is csettintéssel emlékezett meg. Zsiráfok és elefántok egykori lakhelye után fővárosunk egyértelműen legjobb panorámapontja és egyik legszebb kilátója – az Árpád-kilátó következik. Hosszas bámészkodás, pihenés, merengés, majd egy levezető ereszkedés után Szépvölgyben ér véget az évzáró budai zöld túránk. Nincs is más hátra, buszra pattanunk, hogy a kieső kalóriákat mielőbb pótolni tudjuk! 🙂

Várok mindenkit sok-sok szeretettel! 🙂

Utazás: tömegközlekedés. 

Start: 9:15 – Zugliget – Fácános tér

155-ös busz – Széll Kálmán tértől 8:55-kor Zugliget felé.

A túra végén Szépvölgyből – az óbudai Kolosy térre a 20 percenként közlekedő 65-ös busszal térünk vissza. Innen a Széll Kálmán tér a 17-es villamossal közelíthető meg.

Túra nehézsége: 3 (Magyar túrákra készített skálán).

1=Séta a Margit-szigeten

10 = Sirok – Mátraháza a Kéktúrán

Emelkedő a János-hegy oldalában Zugligetről a Tündér-sziklákig, majd ereszkedés Hűvösvölgybe. Ezt követően emelkedő az Apáthy-sziklákhoz, majd ereszkedés Szépvölgybe.

Túra táv: 11 km

Túra idő: 6 óra

Szint: 520 m fel / 480 m le.