Ha néhány évszázaddal ezelőtt egyik hazánkfia arra adta volna a fejét, hogy az Alföldön megtermelt gabonáját a Felvidékre, vagy akár Lengyelországba transzportálja, akkor nagy valószínűséggel szembetalálkozott volna Eger, Sirok és/vagy Szarvaskő várával. Jó háromszáz kilométeren ugyanis az Észak felé utazó elé tornyosul egy majd’ 1000 méteres fal: a Mátra és a Bükk. Ezen a természetes véd művön, ami a Felvidékre betolakodókat tartotta távol, mindössze egy kapu vezet át: az Eger patak völgye. Nem hiába volt már a töröknek is annyira fontos, hogy kitűzze a félholdas zászlaját Eger bástyáira.

Ahol a Mátra kelet felé már-már belesimul az Alföldbe, ott még egyszer megembereli magát és a Darnó-hegy formájában 355 méteresre növekszik. A Darnó-hegy és a várhegy közötti völgyben, a Tarna és a Parádi-Tarna összefolyásánál fekszik a 2.100 lakosú Sirok. Neve a szláv nyelvből származik, jelentése széles, utalva a Tarna itt kiszélesedő völgyére. De természetesen nem lennénk Benedek Elek és Jókai nemzete, ha egy település eredetéhez minimum egy monda nem kapcsolódna.

A hatalmas vár ura, az öreg Darnó király féltő gonddal nevelte egyetlen gyermekét. Ez a királyfi az egyik vadászatán összetalálkozott egy szép pórleánnyal, Tarnával, akibe rögvest beleszeretett. A király miután tudomást szerzett erről, fiát száműzte, a lány családját pedig megbüntette. Mindkét fiatal belebetegedett bánatába. Bár az öreg király szíve e hírre megenyhült, és fiáért küldött, de már késő volt. Történt ugyanis, hogy a királyfi felkereste volna a társadalom alsó rétegeiből származó leányzót, de ő addigra már belehalt bánatába. A királyfi sem volt rest, kardjába dőlt. A szerelmespárt egymás karjaiban temették el oda, ahol a két folyó összetalálkozik. A temetésre az egész falu gyászba borult és a királlyal együtt siratták a két fiatalt. Innen a falu neve.

A Sirok felett egy riolittufa tömbön magasodó várat már 1267-ben oklevél említi. A bevehetetlennek tűnő erődítményt vélhetően a tatárjárást követően építik, amihez felhasználták a falu lerombolt gótikus templomának köveit is. A későbbiekben kialakítanak egy felső és alsóvárat. Ami egyedivé teszi, hogy a vár két részét sziklába vájt lépcsőház köti össze, a váron belüli közlekedést és hadianyag utánpótlást pedig a hegyet behálózó kazamata-rendszer volt hivatva segíteni. Mint minden magyar vár a siroki is többször cserélt gazdát, mint más bugyit, hogy aztán addig erősítsék és modernizálják, hogy 1596-ban minden nemű harc nélkül önkéntesen átadják a töröknek. A törökök köszönték szépen, és száz évre berendezkedtek a erődben. Visszafoglalása után állapota folyamatosan romlott. 2012-ben megindult a rekonstrukció, aminek keretében kiállító térrel bővült a vár. Akit ezek a múzeumok legkevésbé sem érdekelnek, annak a Mátrára nyíló pazar kilátás ellensúlyozhatja a borsos belépő miatti csalódottságot.

Mivel a falut körülvevő hegyek többsége a vulkáni működésből származó riolittufa, így a falu épületeinek jelentős része kőből épült, a falu lakóinak kenyerét a kővésés, kőművesség és a kőfaragás szolgáltatta. A riolittufa a puhább kőzetek közé tartozott, így a szegényebbek körében a lakhatás egyik módja lett a sziklába vájt barlanglakás. A kivájt követ fel tudták használni a vár, illetve a tehetősebbek házainak építéséhez, míg barlanglakók a lehető legmostohább körülmények között éltek. A levegő nem cserélődött, állandó félhomály és hideg uralkodott. Sirokon még a 20. század elején is többen laktak ilyen összkomfortos stúdióapartmanban.

A faluból kacskaringós út vezet fel a várhoz, majd a Kék-túra egy éles jobb kanyarral búcsút int az erősségnek és egy rövid emelkedővel három bizarr sziklaformához érünk, ahonnan szinte kötelező egy pano-t lőni. Előttünk a Mátra egy teljesen szokatlan, keleti szemszögből, közelebb a Tarna völgye és Sirok, előttünk a várhegy. Ami ebből kicsit kitakar, nem más mint a Barát és Apáca sziklák.

A vulkáni működés során ezeknek a formáknak a tetejére a környezeti hatásoknak jobban ellenálló piroxén-andezit került, míg a szomszédos placc a gyorsabban kopó riolittufából épült fel. Amíg a környezet lepusztult, a két sziklaforma dacol az idővel és annak vas fogával. Míg a várnál csak egy, itt mindjárt két monda is van: egy barát és egy apáca szerelemre lobbantak, ezzel viszont szörnyű vétket követtek el, így azon nyomban kővé változtak. Nem kevésbé drámai a másik story sem: Darnó tündérkirály Tarna nevű leánya szerelmes lett Bodony vitézbe. Az apa csalódottságában keresztüllőtte mindkettőjük szívét egy nyíllal, mire ők kővé változtak. Darnó rögtön megbánta tettét, és azóta azt mondogatja, hogy sírok, sírok, ez azonban már nem hozza vissza szeretett lányát.

Közvetlenül mellettük áll a mesterségesen kifaragott Török asztal, ami feltevések szerint a magyarság pogány időszakában még áldozóhelyként funkcionált. Miután ellőttük a 24-es Kodak Gold filmünket, Sirok panorámáját hátrahagyva keljünk útra. Enyhén hullámzó útvonalunk kényelmes szekérúton halad, mellettünk előbb egy fiatalos, később egy szálerdő sorakozik. A rozsnakpusztai pecsételést követően egy völgybe érünk, ahol egy szálas tölgyerdővel borított domboldalon oldalazva szinten haladunk. Néhány kilométer múlva egy gyepes hegyhátra érünk, ahol a szarvaskői gazdák őrizték évszázadokon keresztül az állataikat. A falu szűk telkei ugyanis ezt nem tették lehetővé.

Az Egerlátónak is nevezett magaslatról kelet felé tökéletesen látszik az egri Várhegy, nyugatra a Kékes-Galyatető vonulat és északkelet felé felsejlik előttünk a Bükk, körös-körül pedig gömbölyded hegyhátak, szélborzolta mezőkkel. A hétvégi házak között haladva rövid kitérővel lehetőségünk van a Vodafone adótornyából kialakított kilátó felkeresésére. Előttünk az Eger-patak völgye, Szarvaskővel, a szarvaskői várral és amerre csak ellátsz végtelen erdők. Szűk, kacskaringós csapáson ereszkedünk, majd érünk be a hegyek közé ékelődött Szarvaskőre, ami méltán pályázhatna a legszebb fekvésű magyar település címre. A falu naptárának legfényesebb napja a Csipkebogyó fesztivál, ami nem véletlen, ugyanis az utcákat járva unos-untalan csipkebogyó lekvár vételezési lehetőségbe botlik az arra járó. Pecsételés a presszónál, vagy a vasútállomásnál, az autó már vár a falu központjában található, jól kiépített parkolóban.

A Kirándulástippek oldalán még egy csomó hasznos tippet találhattok, lapozgassátok bátran!

Ha pedig valakit még behatóbban érdekel a vár felépítése és története keresse fel a Várlexikont!