Uppony – egy vénséges hegység, fiatal tóval

A Sajón innen és a Szinván túl emelkedik hazánk egyik legidősebb, mégis legkevésbé látogatott hegyvidéke. Bár a magasabb testvér – a Bükk – könnyebb megközelíthetősége és magasabb ormai miatt árnyékot vet rá, de ez egyáltalán nem von le értékeiből. Változatos és vadregényes táj ez, telis-tele növény- és állatritkaságokkal. Ezen kívül pedig relatíve kis területen olyan párját ritkító természeti látnivalókkal büszkélkedhet, mint a meredek sziklafalakkal határolt Upponyi-szoros; hazánk egyik legszebb fekvésű tava – a Lázbérci-víztározó, és a Bükki Nemzeti Park legfestőibb kilátásáért felelős Három-kő és a Kalica-tető. A kellős közepén pedig egy olyan, világ elől elzárt falucskával mint Uppony. Akik egy jó éttermeket, hangulatos koktélbárokat, szupermarketeket keresnek, nem jó helyen járnak. Itt ugyanis CSAK nyugalom van és csend, de az minden mennyiségben. Következzenek hát a látnivalók: Mindegyiket meg lehet közelíteni egy rövidebb túra során, a bejegyzés végén pedig mutatok Nektek egy hosszabb, de simán teljesíthető körtúrát, amire szépen felfűzhető az összes Uppony környéki látnivaló.

Három-kő

Az upponyi Három-kő sziklaalakzatai sasbércként állnak őrt a völgyben megbúvó aprócska falu felett. A zord, barnás színű kőzet arról árulkodik, hogy vulkanikus eredettel bír, szemben a térség többi felszínformájával. A kitett sziklákról festői tájként nyújtózik előttünk a Upponyi-hegység, a Kalica-tetővel. Jobbra előttünk a parányi Uppony. Délre a Bükk masszív tömbje képezi a távoli horizontot, jól kivehetően látszik a Bálvány és a tetején álló adótorony. Messze délnyugatra felsejlik a Mátra, a könnyen beazonosítható Kékessel, kicsit közelebb pedig a Borsodi-dombság erdős-mezős hátai.

Megközelítés: Upponyból, a falu északi részét érintő Országos Kéktúra vonalán induljunk északkeleti irányba. Mintegy két kilométerrel később tartsunk balra a Kalica-nyereg információs tábláknál. További mintegy egy kilométer után balra, egy rövid ösvényen néhány lépést megtéve már a sziklák szélén állhatunk.

Út hossza: 5,8 km (összesen, oda-vissza), 2,5 óra.

Kalica-tető

Az Upponytól keletre, a környezetéből hirtelen kiemelkedő, kopár, sziklatarajos sasbérc a térség legszebb panorámáját nyújtja. A sűrű erdőben tekergő, vékonyka ösvény hirtelen lep meg minket egy garantáltan „földbegyökerezős” kilátással. Balra a Lázbérci-víztározó sötétkék tükre ragadja magával a figyelmet, túloldalán az Éles-kő aprócska félszigete osztja ketté a tavat. Mögötte zöld tömbjével már a Bükk magasodik. Előttünk az Eszkála-tető, ami hajdan egy hátat képezett a Kalica-tetővel, de a Csernely-patak kitartó munkával éket vert közéjük, létrehozva ezzel az Upponyi-szorost, grandiózus falaival. Jobbra tekintve a Kalica-tető hirtelen leszakadó ormai láthatóak, gerincén Herkó Páter hat méter magas keresztjével. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy annak emlékére emelte a falu tradicionálisan katolikus lakosságaa 19. században, hogy itt sikerült megállítani a reformáció előretörését. A kereszt mögött az apró Uppony bújik meg, mögötte pedig a Borsodi-dombságra oly jellemző kaszálók és irtásföldek váltogatják egymást dombról dombra.

Megközelítés: Upponyból, a falu északi részét érintő Országos Kéktúra vonalán induljunk északkeleti irányba. Mintegy két kilométerrel később tartsunk jobbra a Kalica-nyereg információs tábláknál. Innen már a kék háromszög vezet minket tovább, egészen a kilátópontig. Visszafelé választhatjuk ugyanezt az útvonalat. A kalandvágyóbbak viszont a Kalica-nyeregnél jobbra forduljanak, maradva a kék háromszög jelzésen. Az út a Dedevár érintésével az Upponyi-szorosban kapcsolódik az Országos Kéktúrához, ahol jobbra tartva, a Kéket követve juthatunk vissza a kiinduló pontunkhoz.

Út hossza:

A: 5,2 km ( összesen, oda-vissza), 2 óra.

B: 6,4 km (körtúra), 2,5 óra.

Lázbérci-víztározó

Aki hazánk egyik legfestőibb tavát keresi, turistacsoportok és „strandzaj” nélkül, mert meditálni, vagy éppen néma csendben sétálgatni szeretne, az bizony jó helyen jár. A tározót 1967 és 1969 között hozzák létre a Bán és a Csernely patakok felduzzasztásával. Céljuk a térség iparosítása következtében rohamosan növekvő lakosságszám vízigényének biztosítása (Ózd, Kazincbarcika). A tározó átlagos mélysége 7,5 méter, a lázbérci gát előtt azonban már 17 méteres a vízoszlop. Az ivóvíz tisztaságú tóban tilos fürdeni és sporttevékenységet folytatni. Ez a víz csak a horgászoké és a madaraké. Mára már tisztán látszik, hogy a kezdetben ipari célok, eleinte nem várt természeti hozadékkal is jártak. Állandó vendég lett itt a szürke gém, a félénk fekete gólya és a halászsas is ide jár vacsorának valóért. A tó nyugati oldalán széles, árnyas, jól járható út vezet Uppony és Dédestapolcsány között (az út csak engedéllyel autózható). A régi országút Dédestapolcsány felől közvetlenül a tóparton halad, majd alig több mint egy kilométer után a tó fenekén folytatja útját. A tó felől állandó hűvös szellő fújdogál, míg a sima víztükrön a környező hegyek sötétzöld sziluettje csillámlik. Álomszerű.

Megközelítés:

mind Upponyból, mind Dédestapolcsányból az Országos Kéktúra jelzését kell követni. Mindkét irányból nagyjából 1,5/2 kilométeres sétával közelíthető meg a tó központi része (kitérők nélkül). Az én javaslatom egyértelműen az upponyi kiindulópont. Közbeiktathatjuk az Upponyi-szorost, és akár a Dedevár romjait is. Dedevártól nem messze pedig jelzetlen úton haladva elérhetjük a tó legjobb fotópontját, ahonnan lencsevégre kapható a tó teljes egésze, háttérben az Y alakú elágazással.

Tipp:

horgászjegyek Dédestapolcsányban válthatók. További nosztalgikus lehetőség lehet a tavat Dédestapolcsányból sétakocsikázás keretében felfedezni. Több infóért a faluban nagyon sok helyen kihelyezett reklámtáblákat kell csak követni.

Upponyi-szoros

A hegység egyik kuriózuma az ötszáz méter hosszan tekergő sziklaszoros. A Csernely patak által évmilliók alatt szétválasztott Eszkála- és Kalica-tető között húzódó szurdokvölgy olyan mint egy nyitott földrajzkönyv, amiből a hegység történelmébe kukkanthatunk be. Az ország egyik legöregebb hegysége a réges régi Variszkuszi-hegységrendszer tagja, aminek további tagjai hazánkban csak nagyon-nagyon mélyen fedezhetőek fel. A 250 millió évnél is idősebb hegység már-már kristályosodott mészkőből épül fel. A szoros két oldalán kőfülkék és kisebb barlangok találhatóak, amit már a jégkorszaki állatok és emberek is kihasználtak. A Kalica-oldal karsztbokorerdeiben olyan növényritkaságok találhatóak mint a leánykökörcsin, a tavaszi hérics és az apró nőszirom. Rájuk és a víztározó miatt megtelepedett madarakra is vigyáz a 3.700 hektáron elterülő Lázbérci Tájvédelmi Körzet.

Megközelítés:

Upponyból rövid sétával elérhető az Országos Kéktúra jelzését követve Dédestapolcsány irányába.

All in Uppony túra

Induljunk el Uppony „Szabadság telep” pihenőhelytől a kék négyzet jelölésen észak felé. A Szilas-tető 400 méter magas gerincén elérjük az Országos Kéktúra jelzését, amin jobbra kanyarodva további két kilométert megtéve elérjük a Három-kő bércet. Haladjunk tovább a Kéken majd a Kalica-tető-nyergén a kék háromszöget választva vegyük célba a Kalica-tetőt. Miután kigyönyörködtük magunkat és elkészültek a fotók Herkó Páter keresztjéről, térjünk vissza ugyanezen az úton az előbb említett Kalica-tető-nyergére. Ezután forduljunk jobbra és folytassuk utunkat a kék háromszögön a Lázbérci-víztározó irányába. Megnézhetjük a Dedevárat, majd immár az országos kéken balra térve megcsodálhatjuk a környék ivóvízbázisát – a Lázbérci-víztározót. Üljünk le a partra és merengjünk egy kicsit a néma víztükör felett, az erdős hegykoszorúval a háttérben. Majd térjünk vissza a kékre és célozzuk meg Upponyt. Mielőtt a faluba érnénk a kanyonszerű Upponyi-szoroson át visz az utunk, ahol lentről is megcsodálhatjuk a Kalica-tető lentről leküzdhetetlennek tűnő meredélyeit. A szurdokból kiérve, majd jobbra kanyarodva egy fahídon áthaladva vegyük irányba kiindulópontunkat, végig a kék jelzést követve.

Táv: 14 km (körtúra), 5 óra.