Magyarország

Tolnai értékek nyomán – Grábóc

Ha valamit Magyarországon tényleg hungarikummá kellene tenni, az a Kárpát-medence olvasztótégely jellege. Annyi nép és vallás fordult már itt meg a Duna folyását követve, hogy megszámolni is nehéz lenne. Ehhez pedig elmúlt évszázadaink történései még nagyban hozzá is járultak. Elegendő Tolnáig vándorolni, ha valaki példát szeretne erre látni. Először a török elől menekülő rácok érkeztek ide pópájukat követve, majd a svábok értek partot “Schachteleiken”, hogy a világháború után őket kitelepítve helyet csináljanak a magyar/székely telepeseknek. Ami pedig kulturálisan itt marad, az egy csoda. Ugyanis minden nép itt hagyta névjegyét. Így maradhatott itt nekünk nemcsak a Tolnai-dombvidék, hanem egész Magyarország sajátos ékköve, a festői dombok között megbújó, grábóci ortodox kolostortemplom. 

Keleti kereszténység vs. Magyar Királyág

Úgy ezer évvel ezelőtt még messze nem volt lejátszva, hogy a keresztény vallás keleti, vagy nyugati szárnya lesz-e nálunk a befutó. Ennek megfelelően mind a két irány felépítette a vallásgyakorlásának megfelelő infrastruktúrát az országban. Például a mai Somló környékén bazilissza (ortodox rítusú) apácák honosították meg a szőlő és borkultúrát. De ahogy az ország elköteleződött a Nyugat felé, elvárttá vált, hogy az uralkodó osztály a római vallást dotálja. Így a keleti kereszténységhez tartozó szerzetesi közösségek is szépen lassan elhaltak. Egy kivétellel: ez pedig Grábóc. 

Grábóc - az első lépések

A kolostor zárdanaplójában fennmaradt az alapítás éve: 1593, ami a bizánci vallás szerint 7093 (ugyanis Bizáncban az időszámítás kezdete a Teremtés napja, amit ők bizony a bibliai utalásokat követve kiszámoltak). Grábócra a dalmáciai dragovici kolostorból érkezett az első öt szerzetes. A mai kolostor elődje 1587-re már állt, a budai vezér – Szokollu Mehmed pasa engedélyével és támogatásával. De miért támogat egy muszlim vallású török hadvezér egy pravoszláv kolostort? Mert a muzulmán hit is mélyen tiszteli az arkangyalokat (Gábriel, Mihály) és rettegnek esetleges bosszújuktól. Félő volt ugyanis, hogy ha a harcos szentek elfordítják orcájukat a szultántól, akkor csorbát szenvedhet a törökök hadiszerencséje. Amikor tehát megtudták, hogy Mihály arkangyal tiszteletére építenek kolostortemplomot Grábócon, rögtön támogatásukról biztosították a rác közösséget. 

...és a története napjainkig

Egy szerzetesrend megtelepedése egy adott területen abban az időben messze túlmutatott jelenkori jelentőségén. Ők voltak ugyanis abban az időben a tudományok “kovászai”, náluk koncentrálódott a rend évszázados tudása, amivel a környékbeliek mindennapjait tudták könnyebbé tenni. Több mint egy évszázadon keresztül a kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási és szerzetesképző központja volt. Innen irányították a szerb iskolákat, itt koncentrálódott a szerb szellemi tőke, fontos zarándokhely volt. Fénykorában 60 szerzetes élt falai között. Ekkor került ide Szt. Borbála ereklyéje is ide, egyenesen a Szentföldről. 1974-ig – Aleksej Babic, az utolsó grábóci szerzetes haláláig – többé kevésbé folyamatosan működött a kolostor, bár a hatvanas években szociális otthon céljára két szoba kivételével kisajátították az épületegyüttest. Rövid ideig a bolgár egyház feje – a szófiai pátriárka – is itt élt száműzetésben. 1994-ben a magyar pravoszláv egyház újra használatba vehette, de ma mindössze két, az ország egyetlen női ortodox rendjéhez tartozó szerzetesnővér lakja. 

A kolostoregyüttes látogatása

Grábóc egy zsákfalu, aminek pont az ellenkező végén, az erdőbe belesimulva épült fel a kolostoregyüttes. A betonút meglehetősen rossz minőségű, parkolni a kolostorkert díszes kapuján áthaladva, pár métert megtéve lehet. Az egyedülálló műemlék elsősorban hétvégén látogatható. Egy hídon áthaladva előbb egy forrásház köszönt minket, majd mögötte megjelenik a tökéletes állapotban lévő kolostortemplom és a vele szemben álló kolostorépület. Nagyon fontos, hogy a kolostor ma is aktív, lakói nem igazán beszélnek magyarul. Nem csak apácák lakják, hanem a mindennapi életükben segítő testvérek is, akik a kolostor környéki apróbb-nagyobb feladatokat ellátják. A kolostor nem látogatható, a templomba a belépő 500 HUF. Ez a kis tolnai ékszerdoboz mindenképp megér egy látogatást. Ha még nem jártatok pravoszláv templomban, vagy csak egyszerűen el szeretnétek tölteni egy kis időt a “béke szigetén”, akkor a legjobb helyen jártok. Kössétek össze látogatásotokat egy szálkai túrával, majd sétáljatok fel a grábóci kilátóhoz, remek, kerek napotok lesz!

Ajánlott cikkek

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.