Írország

Giant's Causeway - Az Óriások útján

Az Óriások útjának (Giant’s Causeway) keletkezése már a múlt homályába vész: Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy Finn McCool nevű óriás a messzi nyugaton fekvő ír sziget smaragdzöld atlanti partján. Hogy hogy nem, egy napon összerúgták a port a szemközti – skót – parton élő óriással – Finn Gall-lal. Az ír óriásnak nem is kellett több. Mivel nem volt egy nagy úszó, bazalt oszlopokat vert le az óceán fenekére, amin keresztül száraz lábbal átkelhetett a skót kolléga 25 mérföldre lévő, Hebridákon álló erődjéig. Az útépítésben aztán annyira elfáradt, hogy  hazament rápihenni a másnapi küzdelemre.

Az ellenlábas azonban a legjobb védekezés elvén elébe ment a másnapi torzsalkodásnak. Eszébe vette, hogy ő keresi fel otthonában McCoolt. Az ír óriás asszonyának azonban sikerült elhitetnie a skóttal, hogy férje nincs otthon, a szobában a gyermekük szunyókál. Amikor összeállt a kép, vagyis hogy ha a gyerkőc ekkora, mekkora lehet vajon az apa, futásnak eredt. Nyomában felszaggatta az oszlopokat, nehogy még egyszer veszélyeztessék otthonát. Egy másik legenda ennél sokkal romantikusabb: a mesés skót Staffa szigetén élő óriáshölgy elnyerte ír óriásunk szívét, aki lelkes kőművesként bazalt oszlopokból épített utat szíve választottjához.

Ott ahol Észak-Írország farkasszemet néz Skóciával, fekszik az ír sziget legjelentősebb természeti látnivalója. Az Óriások útja (angolul: Giant’s Causeway) egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 37 000 bazaltoszlopból álló terület, Észak-Írországban, Antrim megye atlanti partjainál, Bushmills várostól 3 kilométerre északra. Egyetlen Írországról készült turisztikai prospektusból sem hiányozhat a széttöredezett bazaltmező felett lenyugvó nap lenyűgöző témája.

Mintegy 60 millió évvel ezelőtt, a paleogén időszakban az Ír-sziget ezen részén jelentős volt a vulkáni aktivitás. Olvadt kőzet hatolt át a korábbi mészkőfelszín repedésein, és kiterjedt lávamezőket hozott létre. Három egymást követő időszak kitörései formálták a mai felszínt, melyek közül a középsőben alakultak ki az Óriások útját alkotó jellegzetes oszlopos bazalt formák. Ahogy a kiömlő láva hűlni, és ezzel együtt zsugorodni kezdett, repedések keletkeztek a felszínén. Az egyenletes hűlés a repedések ismétlődő méhsejt mintázatát hozta létre.

Aki vulkanológiában nem annyira járatos, és az előbb leírt mondatok nem hozták meg az áttörést az oszlopok keletkezését illetően, jöjjön egy óvodai hasonlat. Ödike immár nagycsoportossá vált, és az oviban éppen a zsírkrétával ismerkednek. Ödi nagy örömében az összes henger alakú zsírkrétát kiszedte a tartójából és apró markocskájába helyezte. Miután Dodika is szeretett volna néhányat a zsírkrétákból, Ödi összeszorította markát. A tenyér hőjének és a kifejtett erőnek köszönhetően az egymáshoz nem tökéletesen passzoló kör keresztmetszetű kréták kitöltik a közöttük lévő teret és hatszögletű hasábokká válnak. Ha a külső erőkifejtés nem egyenletes, akkor négy-, ötszögletű hasábok is keletkezhetnek.

Giant's Causeway - Basalt Columns
Giant's Causeway - Hatszögletű bazaltoszlopok

Az elkövetkező évmilliók eróziója tette azután láthatóvá e belső rendszert, lekoptatva a felső (nem oszlopos) kőzetréteget és különböző magasságúra erodálva az egyes oszlopokat. A Giant’s Causeway kialakulása sokáig adott okot az itt élőknek és az ide utazóknak a fejtörésre. Lehetséges eredetként szóba jött már megkövesedett bambuszerdő, valamint kikristályosodott tengervíz is.

A területet 1692-ben fedezte fel Derry egyik püspöke, de csak egy évvel később került a világ tudomására a brit Royal Geographic Society újságcikke nyomán. Igazi nemzetközi figyelmet viszont csak azután kapott, hogy a dublini festő Susanna Drury 1739-ben vízfestményeket készített e különös képződményekről. 1986-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.

Giant's Causeway - Giant's boots
Finn McCool csizmája

Az itt található kőzetek, sziklák közül néhány – az évmilliók időjárási viszontagságainak kitéve – úgy formálódott, mintha emberkéz (vagy óriás) alkotta volna őket. Ilyenek például Az óriás csizmája, az Orgona, az Óriás szeme, a Pásztorlépcső, az Óriások hárfája vagy a Kéménysor. Apropó Óriás csizmája: brit tudósok kimutatták, hogy ha a kőcsizma nagyságából indulunk ki, akkor Finn McCoolnak hozzávetőlegesen 17 méter magasnak kellett lennie.

A belépődíj felnőttek részére 11.50£, ami magába foglalja a Giant’s Causeway látogatóközpontba a belépőt és a parkolási díjat. Maga a világörökségi hely megtekintése ingyenes, viszont ha igénybe veszünk bármilyen szolgáltatást a látogatóközpontban, akkor már a díjat ki kell fizetni.

Az Óriások Útjának megismerését négy különböző nehézségű túraútvonal segíti:

Zöld túra: 3,2 km, 60-90 perc alatt könnyedén megtehető. Főként azoknak ajánlják, akik fentről kívánják megtekinteni az Óriások útját.

Sárga túra: 2,9 km, 45-60 perc. Ez a túra levezet az óceánpartra, közvetlenül a legfontosabb látnivalókat követve.

Kék túra: 1,2 km, 30 perc. Csak a lényeg, a legfontosabb látnivalókkal.

Piros túra: 3,2 km, 60-90 perc. A part feletti kliffen vezet, lenyűgöző kilátópontokat kínálva a kalandvágyóknak.

Aki ki szeretné maxolni a túrákat, lehetőségként kínálkozik a következő forgatókönyv: 4,4 km, ca. 90-120 perc.

 A látogatóközpontból egy aszfaltos úton ereszkedünk le a tengerpartig. Onnan követhetjük mind a kék, mind a sárga útvonalat. Mivel a parton nincsenek nagy távolságok, érdemes a bazaltformációkat mindkét irányból megnézni. Fantasztikus fotótémákat tud nyújtani mindkét lehetőség. Ha kigyönyörködtük magunkat, egy elnyújtott kaptatón tudunk feljutni a sziklaperem tetejére a piros jelzést követve. Néhány kilátópont után túránk a látogatóközpontban zárul. Szürcsöljünk el egy forró levest, igyunk egy kávét, vagy csak gyönyörködjünk a modern technológia eme csodájában. Fantasztikus infrastruktúra, kedves, profi személyzet.

Giant's Causeway - Stone
Finn McCool "macskakövei"

Akinek további információkra lenne szüksége, mindent megtalálhat a brit nemzeti örökségeket bemutató Nationaltrust honlapján.